MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-03-05 121. öe. - 1962_VB 121/49
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - 3 csak felületesen, az olvasott sajtóanyag, rádió kommentárok alapján szólaltak fel, A tisztulási folyamat azonban kétségkívül elkezdődött és jelentősen kiszélesedett akkor, amikor a kongresszus anyagát témánként kezdtek el megtárgyalni a pártoktatás konferenciáin és sz emináriumain, A vita itt már elvibb és józanabb lett, de természetesen még mindig maradtak javított ké rdések . Megmutatkozott az, hogy sokan gondolkodnak az egyes elvi kérdéseken és kevésbé éreztette már hatását az első idők bizonytalansága és zavara. A kongresszus anyagának helyes megértését akadályozta és akadályozza | még. ma is a párttagság egy részénél az, hogy a XX. kongresszus anyagát ' .az ellenforradalom és az azt követő problémák miatt nem ismerte meg alaposan , az-ellenforradalmi propaganda pedig súlyosan eltorzította a kongresszus lényegét. Sokan a XX. kongresszus határozatát csak ' ^ harmadkézből" f Hr uscsov elvtárs zárt ülésen elhangzott beszédét a személyi kultusz kérdéseiről egyáltalán nem, vagy csak ellenséges hírverésből ismerték. A MSZMP, és a Forradalmi Munkás-Paraszt K 0 rmány, az ellenforradalom leverése után hazánkban leszámolt a személyi kultusszal^ és__ez_sokakban_ azt a benyomást keltette, hogy ez a kérdés a srsocialistajfcábt>r országaiban, de elsősorban a Szov j etu nióban is lezárult Béri ja, majd Molo-fcov, Malenkov, Kaganovics pártellenes csoportjának felszámolásával. Ezt látszott megerősíteni az is, hQgy a XXI. kongresszus— elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozott, A helyes mérlegelést az is akadályozta, hogy párttagságunk ideológiailag bizonytalanabb része attól tartott, hogy a XXII. kongreszszuson a személyi kultusszal kapcsolatban felvetett problémákat a revi zio nisták saját álláspontjuk igazolásá ra igye keznek felhasználni ,, s újra felütik a fejüket a politikai élet porondján. Másrészt az is, hogy párttagságunk kisebb részében élnek és hatnak szektás, dogmatikus nézetek is. / Az oktatásban régebben nagyrészt Sztálin munkásságára támaszkodtunk,/ A kongresszusi anyag taggyűlési, pártnapi és az oktatásban történő feldolgozása közben felmerült legfontosabb vitás kérdéseknek az volt a jellemzője, hog^r egy-egy elvtársnál jelantkoztek bal ó-s-d abboldal i nézetek is. Ezek a megnyilvánulások nem képviselték egy es társa dalmi I 4
