MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-03-05 121. öe. - 1962_VB 121/14
8 - ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁ8 Kovács Béla elv.: A Budapesti Pártbizottságnak az októberi 27-i határozatában is szerepel egy felhivás, mely kéri, hogy fokozottabban foglalkozzanak a export-tervek teljesítésével. 2 irányú a feladat: A jóváhagyott export-terveknek ütemes, jóminőségü, tervszerű teljesítése; Jelentősebb: az üzemeinkben fokozzák az exportra alkalmasabb gyártmányok termelését. Exportképesség növelése. Általában az a követelmény, hogy ugyancsak globálisan foglalkozzanak az üzemi pártszervek a feladatokkal, elég bonyolult sok problémát felvető kérdés. Először a XI.kerület is vonakodott egy kicsit, hogy felvessék a problémákat. Budapesti szinten az export-tevékenységet elbirálni, megfelelő értékelést adni nem lehet, de ha akarunk az exporttal foglalkozni, akkor fel kell vetni. Pő probléma az export tervek felöli bizonytalanság. Kost közel jó hónapja hagyták jóvá a terveket, de már most módositják. Ez nagyon zavarja az üzemek tevékenységét. És nem csak tőkés, de demokratikus relációban is előfordul ez, egy kicsit érthetetlen ugyan, mert hiszen a népi demokratikus országokkal hosszúlejáratú szerződéseink vannak. Mért ne lehetne több pontosságot, tervszerűséget belevinni a feladatok meghatározásába? Ugyanez az követelmény fennáll a tőkés reláció esetében is. A külkereskedelemnek a piackutatási lehetőségét javitani kell. A kapcsolatok az ipar és külkereskedelmi szervek között nem nagyon jó. Szerintem a kapcsolat - az együttműködés javításán keresztül sok hiányosságát el lehetne kerülni. Az a körülmény hogy az ipari üzemek próbálnak termékeiknek piacot találni, nem jó dolog. Nagyon zavarja a munkát, hogy az export tervet általában nem részleteiben, hanem globálisan teljesitik. Továbbá, hogy a specifikációt nem adják meg teljes főre. Azoknál a termékeknél, ahol specifikáltak, beálltak változások nehéz megállapítani üzemi szinten, hogy ez a változtatás mennyire volt hátrányos. Héha a külkereskedelem kéri a változtatást. Az export képességgel kapcsolatosan üzemeink jórésze foglalkozik a "G u mutató figyelemmel kisérésével Í3, hogy mennyire gazdaságos annak a bizonyos terméknek az előállitása, exportálása. A "G"-mutatók terén nagy a zavar. A külkereskedelmi minisztérium is fel lett hiva, hogy a metodikát dolgozzák ki. Az üzemekben még nem érezni ennek hatását. A "G"-mutatókkal óvatosan kell bánni. Van egy üzemi szintű, aabtt minisztériumi szintű és egy népgazdasági szintű mutató. Végeredményben csak a népgazdasági szintű mutatókból szabad következtetni, hogy nem szabad gyártani, vagy érdemes gyártani.
