MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962

1962-03-05 121. öe. - 1962_VB 121/9

ORSZÁGOS LEVÉLTAR t centrálisán megállapítani, hogy ez vagy az a cikk gazdaságos-e és szükséges-e, mert olyan dolog^ is előfordul, hogy egy cikk loo.- Pt fölött van/# es mégis a népgazdaságnak ez a jobb. Tehát bizonytalanságban vannak a vállalatok és mi is. Nem tudjuk felelősségteljesen kimutatni egyes cikkek gazdaságos vagy gazdaságtalan voltát népgazdasági szinten. Az anyagban szereplő számok a jelenleg rendelkezésre álló számadatok, de azt nem tudjuk, hogy ezek hogyan fognak alakulni. Általában a vállalatoknál kb. 7o %-os véleményünk szerint. A probléma az, hogy az anyagmegrendelést 6 hónappal előbb kell leadni a vállalatoknál, de akkor még nincs specifikált rendelés. Ezt hiányolják a vállalatok és hiányoljuk mi is ezenkivül rendkivül nagy anyagpocsékolást jelent ez a helyzet a népgazdaságnak és még most 1962-ben sem tudtunk ezen változtatni. Amikor export tevékenység növeléséről beszéltem, ugy a külkereskedelmi szervekre, mint a vállalatokra is gondolok. Törekvés az édesiparban exportra abszolút nincsen, A külkereskedelmi vállalat nem érdekelt anyagiakban. Tavaly pl, fondantot szállítottunk Németországba, Ez jó nekünk és mégis a Pártközpont közbelépése kellett ahhoz, hogy a külkereskedelem hajlandó legyen lebonyolítani az üzletet. Pedig itt minimális anyagráforditássál komoly valutát kapnánk. Baj, hogy nincs egy centrális, központosított irányítás es ez nagyrészt az anyagi érdekeltség hiánya miatt van. Biró József elvt.: Hogy a külkereskedelemnek milyen eszközei vannak a gazdaságos termelés befolyásolására? A rendelkezések szempontjából nincsen eszköz, anyagiak szempontjából sincs az üzemeinkben. Egy halvány vonal, amely a külkereskedelmet kézben tudja tartani és a gazdaságosság felé tudja terelni az irányitást a "G"-mutató. Ennél egyes területeken pl, a vegyipar területén jobb a helyzet, mert itt a termelő üzemek és az külkereskedelmi vállalatok megbeszélik a problémáikat, ahol a külkereskedelmi szepontoknak megfelelően hoznak intézkedéseket, A külkereskedelemnek is figyelembe kell venni az üzem szempontjait. Igazgató Tanács formájában beszélik meg, itt előre tudunk menni a gazdaságosabb termelés tekintetében és bizonyos veszteságeket is lehet tériteni. További kezdeményezés a könnyűipar területén fog megvalósulni. Differenciát okoz, hogy a piacok jelenlegi állásánál fogva olyan igényeket követel a külkereskedelem, ami a termelés szepontjából gazdaságtalan. Rövid anyagokat követel különböző szinekbrfn, tehát sokszor át kell állni. Itt próbálnánk meg éppen ezért a le-ár, fel-ár alapon gjazdaságosab bá tenni a termelést. Megpróbálunk fellepni olyan tekintetben is, hogy nem rendelünk olyat, amit a partner később nem hajlandó átvenni. Pedig sokszor van, hogy kénytelenek vagyunk megrendelni olyat, ami azután raktárra megy.