MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-03-05 121. öe. - 1962_VB 121/7
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR !«/ Napirend; Jelentés a± 1962-es exporttervek teljesítésére, az export képesség növelésére tett intézkedésekről. Diósi Imre elvtárs; ^ég egy néhány problémát a jelentéssel kapcsolatban. Ez egy rendkívül bonyolult terület. Eddig igy nem foglalkoztunk vele és igy egy sor lényeges dö'n tő^összefüggését nem ismerjük a dolgoknak. Ennek hiányában nem tudtunk az üzemi pártszervezeteknek megfelelő segítséget adni . Itt be vannak irva, hogy mik az 1962-es elképzelések. Közben már a Beloiannisznál 7 millióval emelkedett ( az exportterv, a Szellőző Müveknél 3.5 millióval változott. Éppen a tavalyi tapasztalatok és a jelenlegi példák bizonyítják, hogy a számok + arányban változhatnak ]és szokott is változni. Tekintve, hogy a kerület jelentős édesipari vállalattal rendelkezik, kár hogy népgazdasági szinten édesiparral nem foglalkoznak eléggé, pedig jelentős tömegben exportálunk ezen a területen. Állami vállalat nem foglalkozik ezzel, legtöbbször az exportot a SZÖVOSZ-on keresztül bonyolítják le. Nem szárait exportnak pedig éppen ugy hozza a darizát. Nem könnyű elhelyezni a külföldi piacokon édesipari termékeket. A könnyűiparral kapcsolatban a Hungarotex példáját említem meg. Tudomásom szerint 1956-os ármegállapítások szerinti séma szerepel, aminek alapján mm. fizetik a vállalatoknak az export kiszállításokat. Mivel a vállalat 5 millió forintot fizetett rá, mivel nem fizették meg a + munkát és anyagot, tehát a vállalat nem érdekelt, nem csinálják, holott a külkereskedelem magasabb értékárért magasabb összeget kap. Felvetném, hogy a külkereskedelmet az OTH jobban támogassa a beruházások koncentrálásában. Pl. a Kábel es Műanyag Gyárban a bakelit lemez a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a demokratikus relációban 45 Ft/#. Betervezték 196l-ben a minőség javítását és ennek érdekében 3 gépet igényeltek. A^keverőgépet engedélyezték részükre'a másik két gépet nem. A munkások véleménye, hogy szervezetlen a gazdálkodás. De még sok példa volna és ezek nem csak anyagi, hanem komoly politikai károk is. Végül nagy jó lenne és a Budapesti VB segíthetne, hogy eljutnánk oda, hogy népgazdasági szinten eldönt enék, hogy mi az ami gazdaságos, amit kell gyártani és amit nem, mert ezt jelenleg sem a vállalatok, sem kerületi szinten eldönteni nem tudjuk és azt sem tudják, hogy hasznos-e a népgazdaságnak az a bizonyos termék. Venéczi János et.; Két kérdésem volna ; Ha a vállalat teljesiti export tervét, sőt túlteljesíti, de nem cikklista szerint teljesíti, milyen hátránya származik ebből a vállalatnak? A másik kérdés a külkereskedelemmel kapcsolatban, hogy a külkereskedelmi minisztériumnak milyen lehetőségei vannak, hogy a vállalatokat befolyásolja olyan gyártmányok gyártására, fejlesztésére, amelyek kifizetők, tehát a nyugati piacon el lehet adnif
