MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-02-26 120. öe. - 1962_VB 120/43
- S - oBStóGOSLEVfi-TAK 2./ Többen kérdezték a vitákon, hogy mivel népgazdaságunk fejlődésének üteme az ellenforradalmat követő években lassúbb volt, mint a többi szocialista országoké, nem maradtunk-e le a többi baráti állam fejlődésétől? Miért kellett a VII. kongresszus irányelveivel szembon a beruházásokat csökkenteni, illetve a fogyasztási alap no vei-t édeset álaosonyaDD szincen megállapítani. Az elvtársak nagyrósze figyelmen kivül tyigyta az 1959-től napjainkig végbement lényeges változásokat - mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése és az ország védelmi erőinek fokozása, honvédelmünk korszerűsítése. Figyelmen kivül hagyták az 1961-es , évi szárazságot, amely jelentős károkat okozott a népgazdaságnak. Mindezeket figyelemberéve népgazdaságunk nagy ütemben fejlődik /1.961. 12 %éos tervtulteljesités/, de a dolgozók segítségével az üzemek vezetői sokat tehetnek a belső tartalékok feltárása, az anyagtakarékosság, elfekvő készletek értékesítése, a termelékenység emelése, jobb munkaszervezés, a normák karbantartása, a munkafegyelem álland.ó javítása, a szocialista munkaverseny tömegmére- tü elterjesztése terén* 3»/ Sok vita folyt iparunk szerkezeti átalakításáról, melyet gg ötéves tervünk is előír. Ennek kapcsán sokan kérdezték, hogy miér t • szükséges nekünk a tervben a. nehézipar fejlesztésének elsődleg esgégét kiemelni . Eigyelembevesszük-e eléggé a nemzeti sajátosságainkat? Pl* tudott dolog, hogy alapanyagokban "szegény" ország vagyunk stb» E kérdések mögött lényegében két probléma húzódik. Az egyik az, hogy az elvtársak egyrésze nem ismeri eléggé á szocializmus építésének törvényszerűségeit, a másik, hogy az "emberek nagyrésze-a nehézipari alatt mindenekelőtt a vas és acélipart érti. A' vitákon elsősorban sikerült tisztázni, hogy a mi tervünk egyik fontos jellemzője éppen az, hogy figyelembeveszi a hazai adottságainkat. /pl» vegyipar, híradástechnika, műszeripar nagyobb ütemű fejlesztése / és a szocialista országok között meglévő s egyre szélesedő nemzetközi munkamegosztást. Tapasztalataink szerint az elvtársak nagy része nem ismeri eléggé a KGST, munkáját, szerepét, jelentőségét. Nem értik a nemzetközi munkamegosztásbői eredő előnyöket, sem és éppen ezért sok helytnlem nézettel találkozunk. Pl. miért kellett olyan jól bevált profilt, ' .A
