MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-11-19 135. öe. - 1962_VB 135/25
- 18 - OHSZAGOSI^TAR A termelékenységgel kapcsolatos, éves szinten várható számok szintén elég kedvezőek, A nettó termelés növekedése 68-*7o %-os, az I-III # negyedév 68 %-os fedezetet mutat* A termelékenységgel kapcsolatos egyik probléma az, hogy sablonosán vizsgáljuk a termelékenységet. Általában azt a tényt nagyon kevesen - mozgalmi szervek és pártszervek részéről sem - értik meg, hogy a termelékenységet egy mutatón keresztül nem lehet megnyugatóan mérni. Hogy ez milyen kihatásokra vezetj erre példaként a KGM-et emlitem meg, ahol egy főre eső termelési érték teljesitése érdekében bizonyos intézkedéseket rendeltek el azon a cimen, hogy a termelékenységet, amit a kormányzat előir, hozni kell minden áron, Tulajdonképen pedig azokkal az intézkedésekkel, amit néhány üzemnél elrendeltek /létszám zárlat, létszám csökkentés/ a termelékenységet nem hogy javitanák, hanem véleményem szerint rontani fogják. Mert ezek az intézkedések azt fogják eredményezni, hogy a negyedik negyedév folyamán az emiitett üzemeknél a tulórafelhasználás meg fog növekedni. Ha a termelékenységet máa mutatókon keresztül néznénk meg, pl, hogy mit jelent 1 órára eaő termelési érték alakulása szempontjából az ilyen intézkedés, akkor azt látjuk, hogy az efajta intézkedés nem javit. Mert az a munkás, aki nem 8, hanem 12 órát fog dolgozni, nem hiszem, hogy a pluaz 4 órán termelékenyebbenfog dolgozni, mint az előző 8 órán. Az önköltségcsökkentéssel kapcaolatban várhatóan kb, 1,7%-oa költségszint csökkenés fog bekövetkezni, Itz szintén megemlíteném, hogy az önköltség csökkenés, költségszint csökkenés mérteke évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ez bizonyos fokig magyarázható, hiszen bizonyos idő után nehezebb 1 %-os költségszint csökkentést elérni, ami-» kor a tartalékokat is felhasználták. Ezzel összefüggésben érdekes néhány szót szólni a nyereségrészesedés várható alakulásáról, A nyereségrészesedés abszolút mertékben csökken. Erre az évre a tavalyi 8o4 millióval szemben 73* millió nyereségrészesedés kerül kifizetésre. Ez azt jelenti, hogy a nyereségrészesedési nap a tavalyi 11,9-ről lo,9-re csökken. Ez a kérdés két szempontból is vizsgálható. Egyrészt hogy az 1 munkásra eső nyereségrészesedés csökken, ami nem kedvező jelenség, A másik tényező - amit a Pénzügyminisztérium vet fel - hogy az 1 %-os költségszint csökkenésre eső nyereségrészesedés viszont emelkedik. Az 1963-as tervekkel kapcsolatos munkálatokat nézve a várható számok, melyek nem véglegesek, azt mutatják, hogy a termelés növekedésében némi csökkenés várható az ezévi szinthez. Különösen a gépipar vonatkoaásában jelentkezik ez, ahol a tárca javaslatával szemben /52 millió/ a Tervhivatal 5o millió forintrp tudna még fedezetet biztosítani. Ennek következtében a gépiparban bizonyos kapavitás kihasználatlansággal kell számolni a jövőevben, A terveknek vállalatokra történő lebontása a jövőhónapban a legtöbb tárcánál megtörténik. Nem is terveknek nevezhetők ezek, hanem irányszámoknak, melyek alapján a vállalatok elkészítik a maguk részletes tervfeladatait és ezt a következő év első felében fogjak az illetékes minisztériumok jóváhagyni.
