MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962

1962-11-19 135. öe. - 1962_VB 135/20

- 13 ORSZÁGOS LEVÉLTÁft Kiss Dezső elvtárs felkéri Gyulai Géza elvtársat, tartsa meg beszámolóját az uj KRESZ-ről. Gyulai elvtárs; Magyarországon eddig három átfogó rendeletben szabályozták a közúti közlekedést. Az első KRESZ 1926-ban, a második 195o-ben, a harmadik - a jelenleg érvényben lévő - 1953-évben jelent meg. 196$. január 1-én pedig hatálybalép a negyedik, a 2/1962. BH - KPM sz. rendelet, az uj KRESZ, Mi tette szükségessé az uj rendelet kiadását? Az 1953. óta eltelt 9 év nagyon sok vonatkozásban elavulttá tette a jelenlegi szabályokat. Elsőnek mindenesetre - mint első okot - a mennyiségi változást kell megemlíteni. Jelenleg Budapesten naponta kb. 14o ezer jármű és 2 és félmillió gyalogos vesz részt a közúti forgalomban. Ez a szám a II. ötéves tervben nőni fog. E mellett és ezért is növelni kellett a sebességet, a biztonságot, javítani az uttestek kihasználását.összesen lesz 183 ezer jármű, ebben 8$ ezer gépjármű, 35 ezer szgk. Beszélnünk kell még a minőségi változásokról is. A régi jármüvek eltűntek, helyettük ujak, korszerű műszaki jelleggel biró jármüvek jelentek meg útjainkon. Az uj jármüvek műszaki adottságuknál fogva uj kívánalmakat hoztak létre. Ezek az uj, korszerű jármüvek jobban gyorsulnak és jelentősen gyorsabbak, mint a régiek. Ma már a tehergépkocsik nem lassú jármüvek és még a motorkerékpárok teljesítménye is nagymértékben fokozódott, ugyanis a mai törpemotorok többsége képes mindazt nyújtani, mint régen a 25o-35o cm

3-es motorkerékpárok. . Megjelentek ezenkívül olyan jármüvek, amelyek a jelenlegi KRESZ érvénybelépése idején még úgyszólván ismeretlenek voltak. Ilyenek pl. nyergesvontatok, szemétgyűjtők, rakodó daruskocsik, csuklósjármüvek, stb. Harmadsorban szükségessé tette az uj KRESZ kiadását az / is, hogy idegenforgalmunk évről-évre növekedik. Olyan szabályokat kellett tehát megállapítani, amelyek megfelelnek nemcsak a belföldi forgalom igényeinek, de a környező országok közlekedési rendjének is és amelyek mind a külföldiek, mind pedig a tőlünk külföldre menők részére könnyebbé, értelemszerűbbé teszi a közúti forgalomban való tájékozódást. Mindezek érdekében Magyarország csatlakozott a Genfi Közúti Egyezményhez, igy tehát - a közlekedésrendészeti szabályok tekintetében - egyezményes állammá vált. Ez is kötelezett bennünket a KRESZ megreformálására. A közutak uj törvénye kettős célt hivatott megvalósítani: a közúti közlekedést egyrészt biztonságosabbá, ugyanakkor a követelményeknek megfelelően gyorsabbá kell tenni. Az uj KRESZ látszólag sok könnyitést tartalmaz a járművezetők számára. De csak látszólag, mert ugyssn akkor megnöveli a felelősséget is, hiszen magára a járművezetőre bizza pl. annak megállapítását, hogy egy adott helyzetben, adott forgalmi és útviszonyok figyelembevételével milyen sebességgel közlekedjék. Az uj KRESZ alapelve, mondhatjuk tehát azt, hogy

/

a bizalom. A szabályok feltételezik, hogy a járművezető megtesz