MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962

1962-09-03 131. öe. - 1962_VB 131/25

- 14 • Arra a kérdésre, hogy országos viszonylatban kb. hány orvos dolgozik a gyógyító-megelőző szolgálatban és hány elméleti vonalon, Gál elvtárs válaszolt. A fővárosban nehéz az országos adatokat alkalmazni. Itt sok az elméleti intézet. Azzal egyetértünk, hogy a Közegészségügyi-járványügyi Állomás megjavítása központi feladat, ezzel foglalkozni kell. Egyedül az ellátás 'maga nem mértéke annak, hogy azon a területen hogyan történik az egészségügyi ellátás. Többek között attól is fübb, hogy milyen az ellátandó lakosság egészségügyi igénye? A fővárosban egy bizonyos igényhez a lakosság hozzászokott. Az ellátottsági mutatók által rögzitett fejlődést kell figyelembe venni. A fővárosban csökkenni fog az ágyak igénybevétele a vidéki ágyak bővítésével. A főváros vonzereje nem fog csökkenni, mert itt évtizedes jóhirü intézetek vannak. A főváros támogatását, megsegitését ennek a feladatnak megfelelően kell biztositani. Dr. Pesta László e»

: Igen sok segitséget nyújtott az, hogy a párt igy kitűzte ennek a problémának a tárgyalását, mert a vizsgálatok, egyeztetések, megbeszélések eredményeképen egy minden területet ismertető kép alakult ki, mint még soha. Higgyék el az elvtársak, hogy ez egy jól összehozott, becsületes anyag, nem akarjuk becsapni a VB-t, másrészt adják meg a segitséget olyan téren is, amit az anyagi bázis előteremtése révén hallottunk. Nem értek egyet Simonovits elvtárssal abban, hogy ki van élezve az anyagi bázis - és hogy helyette foglalkozzunk a belső tartalékokkal -, bár igaz, hogy Budapestnek kellene a legjobbnak lennie. Pl. a csecsemőhalandóság kérdésében, ahol feltétel a nyugalom és csend, a külső kerületekben vagy vidéken jobb a helyzet, mint Budapest belső kerületeiben. Véleményem, hogy az ,anyagi bázist igenis meg kell növelni, mert nem szabad, hogy rosszabbodjék a helyzet. Elismerem, hogy az anyagból helyenként nem eléggé világosan derül ki az, amit belső tartalékként lehet értékelni. Miklós elvtárs azon megjegyzésével,-hogy hozzanak az elvtársak olyan határozatot, mi szerint olyan fizetést kell megállapítani, amely mellett megkövetelhető, hogy ne» fogadjanak el pénzt az orvosok - nem értek egyet. Bakáts elvtárs hozzászólásából azzal nem értek egyet, hogy bizonyos kérdéseket nem tárunk fel. Pl. a csecsemőhalandóságot az anyagban né.gr helyen emiitjük meg. Nem értek egyet azzal, hogy Simonovits elvtárs felvetette a decentralizáció, de amit Gál elvtárs mondott, hogy a minisztérium már foglalkozott ezzel a kérdéssel és összeírják azokat a teendőket, amik leadhatók, - azzal egyetértek. M Miklós elvtárs felvetette, hogy látszólag minden rendben van a hatáskör kérdésében. Látszólag a vidék hozzájárulása és a minisztérium hozzájárulása is rendben van, mégsem lehet élni a hatáskörrel, Sajnos, vannak ilyen közvetlen ráhatások. Szzel azonban mégsem lehet megelégedni 1962-ben.