MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962

1962-09-03 131. öe. - 1962_VB 131/23

12 ­ORSZÁGOS LEVÉLTE flf£ A szocialista testvérállamokban az ossz beruházásból az egész­ségügyre forditott beruházás alakulása: Bulgária 1950-ben 1957-ben 1958-ban 2 2,3 2,6 Lengyelország 1956-ban 1957­1958 1959 1960 2 2 2,1 2,7 2,4 Csehszlovákia 1951 1953 2,4 1,8 Romániában ugyancsak 2,­2,- $ körül. így érthető, hogy ők száz százalékkal is meg tudták emelni kórházi ágyaik számát. Káderképzés problémája: ehhez kapcsolódik a nyugdijazás kér­dése. A régi Magyarországon 65 évhez kötötték a nyugdíjazást. Mi az évhez kötöttséget megszüntettük, ma másképp biráljuk el. Nincs meghatározva, kit mikor tegyünk nyugdijba. így furcsa helyzetek is adódnak. A nyUgdijazási kényszert megszüntettük, de valamilyen ^formában gondoskodni kell, hogy a munkájukat el­látni nem tudó orvosokat nyugdijazzuk. A jelenlegi formában a dolog helytelen. A káderképzéssel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azt mondják, elég a létszám, vannak akik szerint nem elég. A döntő alapellátásokban, a körzeti orvosi ellátásban az orvo­sok 25 fo-a nyugdijkorban van /60 éven felüli/. A körzeti orvo­soknak terhes, nagyon komoly feladatokat kell ellátni. Nem le­het 80 éves, sőt azon felüli körzeti orvosi állásban. Szülész, nőgyógyász, fogorvosoknak magas százaléka 60 éven felüli. Nem egyszer kényszerültünk arra, hogy fogtechnikusokat avanzsál­tunk fogorvossá. Kórházi fejlesztési számaink mellett nem szabad elmenni anélkül, hogy kicsit mélyebben mögéje ne nézzünk a számoknak. A mi fej­lesztésünk mögött sok a hiba. A kórházi ágyak fejlesztése a szolgáltatási ágyak fejlesztése nélkül történt. Elemző eljárás­sal kell felderítenünk a hibákat, amelyekben a belső tartalékaink vannak. Mi ezt nagy lelkesedéssel csináljuk, minden lehetőséget fel fogunk kutatni. e nem ez a döntő része a kérdésnek. Simonovits elvtárs emliti a dizentéria járványt. Kz a járvány nem ez évben üti fel a fejét, hanem hosszú évek óta fennálló probléma. Nyáron különböző kórházainkat kell lefoglalni erre a célra, mert nern tudunk vele megbirkózni. Komoly, azonnali erélyes és hatásos intézkedéseket kell tenni. Máról-holnapra leküzdeni nem tudjuk. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. A budapesti c secsemőtáLandósággal kapcsolatban valóban vannak t ar­talékaink. Aidapesten nem a kellő mértékben csökken a csecsemő­halandóság. %yik ok, hogy a koraszüléseink száma a fővárosban jelentősen növekedett. Az utóbbi évben amíg Prágában minden ezer élve születésre 58 koraszülött jut, addig Budapesten a dup­lája. Másik ok abban a rossz szemléletben van, amely szülész kollégáink eg v részénél tapasztalható. Nem ugy foglalkoznak a

Next

/
Thumbnails
Contents