MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962
1962-09-03 131. öe. - 1962_VB 131/23
12 ORSZÁGOS LEVÉLTE flf£ A szocialista testvérállamokban az ossz beruházásból az egészségügyre forditott beruházás alakulása: Bulgária 1950-ben 1957-ben 1958-ban 2 2,3 2,6 Lengyelország 1956-ban 19571958 1959 1960 2 2 2,1 2,7 2,4 Csehszlovákia 1951 1953 2,4 1,8 Romániában ugyancsak 2,2,- $ körül. így érthető, hogy ők száz százalékkal is meg tudták emelni kórházi ágyaik számát. Káderképzés problémája: ehhez kapcsolódik a nyugdijazás kérdése. A régi Magyarországon 65 évhez kötötték a nyugdíjazást. Mi az évhez kötöttséget megszüntettük, ma másképp biráljuk el. Nincs meghatározva, kit mikor tegyünk nyugdijba. így furcsa helyzetek is adódnak. A nyUgdijazási kényszert megszüntettük, de valamilyen ^formában gondoskodni kell, hogy a munkájukat ellátni nem tudó orvosokat nyugdijazzuk. A jelenlegi formában a dolog helytelen. A káderképzéssel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Vannak, akik azt mondják, elég a létszám, vannak akik szerint nem elég. A döntő alapellátásokban, a körzeti orvosi ellátásban az orvosok 25 fo-a nyugdijkorban van /60 éven felüli/. A körzeti orvosoknak terhes, nagyon komoly feladatokat kell ellátni. Nem lehet 80 éves, sőt azon felüli körzeti orvosi állásban. Szülész, nőgyógyász, fogorvosoknak magas százaléka 60 éven felüli. Nem egyszer kényszerültünk arra, hogy fogtechnikusokat avanzsáltunk fogorvossá. Kórházi fejlesztési számaink mellett nem szabad elmenni anélkül, hogy kicsit mélyebben mögéje ne nézzünk a számoknak. A mi fejlesztésünk mögött sok a hiba. A kórházi ágyak fejlesztése a szolgáltatási ágyak fejlesztése nélkül történt. Elemző eljárással kell felderítenünk a hibákat, amelyekben a belső tartalékaink vannak. Mi ezt nagy lelkesedéssel csináljuk, minden lehetőséget fel fogunk kutatni. e nem ez a döntő része a kérdésnek. Simonovits elvtárs emliti a dizentéria járványt. Kz a járvány nem ez évben üti fel a fejét, hanem hosszú évek óta fennálló probléma. Nyáron különböző kórházainkat kell lefoglalni erre a célra, mert nern tudunk vele megbirkózni. Komoly, azonnali erélyes és hatásos intézkedéseket kell tenni. Máról-holnapra leküzdeni nem tudjuk. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. A budapesti c secsemőtáLandósággal kapcsolatban valóban vannak t artalékaink. Aidapesten nem a kellő mértékben csökken a csecsemőhalandóság. %yik ok, hogy a koraszüléseink száma a fővárosban jelentősen növekedett. Az utóbbi évben amíg Prágában minden ezer élve születésre 58 koraszülött jut, addig Budapesten a duplája. Másik ok abban a rossz szemléletben van, amely szülész kollégáink eg v részénél tapasztalható. Nem ugy foglalkoznak a