MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1962

1962-09-03 131. öe. - 1962_VB 131/15

ORSZÁGOS LEVÉLTA* ^ - 4 azt hiszem, benne van az 1956. előtti pártvezetésnek az általános hibája, amelyet elég nehéz volt áttörni. Most is sok problémánk van. A második 5 éves terv utolsó három évének most folyik a mérlegelése. Hiányok vannak. Az egészségügy fejlesztése 1957. óta indult meg nagyobb aránkban, uj korházat épitenek fehérgyarmaton, Orosházán, Karcagon stb. Az eddigi 20 ezer égyfejlesztés ugy történt, hogy hivatali épületeket alakitottak át - igy nőtt 50 ezerről 70 ezerre az ágyak száma. Budapest és vidék aránya: A kapott pénzzel helyesen gazdálkodunk-e? Az anyagban szerepel, hogyan viszonyulunk nemzetközileg. Nincs benne,' hogy milyen az arány Budapest és vidék között. Ha tizezer lakosra nézzük a kórházi ágyakat - kiindulásnak ve- gyük 1944-et - tizezer lakosra Budapesten 94, ipari vidéken 24, mezőgazdasági vidéken 20 ágy~jutott. A fejlesztésben a budapesti fejlesztés 1965-ig abszolút számokban általában nő. A klinikák fejlesztése szintén Budapest ellátását javitja. Budapesten 1965_ig 94_ről 104-re megy fel a tizezer lakosra jutó ágyak

v száma, vidéken 24-ről 43-ra, mezőgazdasági vidéken 20-ról 40-re. Ez rendkivül nehéz kérdis - lehet, hogy rosszul csináltuk a Tervhivatallal együtt. Ez alapkérdés, amelyet meg kellene beszélni . Másik kérdés: ha a rendelőintézeti ellátottságot nézzük - 1953-as adatok vannak -, Budapesten ezer lakosra 4 óra, ;Lpari vidékeken 1,1, mezőgazdasági vidékeken 0,6 óra jutott. Ez akkor különösebb problémát nem okozott. 1965 végére Budapesten 4-ről felmegy 5,7 órára, ipari vidéken erőszakos vidékfejlesztéssel 2,l-re, mezőgazd. vidéken 1,6-ra. Ugy látjuk, hogy ez nem olyan veszedelmesen rossz arány Budapest szempontjából. Be lehet, hogy rosszul csináljuk, - akkor ezt meg kell beszélni. Kiss Dezső elvt. kérdése: , Hánynak veszed Budapest lakosságát? Statisztika szerint, vagy 2,700.000-et veszel, akiket nekünk ténylegesen el kell látni? Simonovits elvtárs: Egy csomó intézmény azelőtt csak Budapesten volt. A fejlesztés - amelyre azt mondjuk, hogy Budapest rovására megy - azt jelenti, hogy bizonyos osztályok most nemcsak Budapesten vannak. Ez enyhiti a 40 jt-ot. Igaz, hogy Budapesten nem sikerült csökkenteni a lakosság számát, ezzel nem nagyon számoltunk.^. Mi a statisztikával számolunk. M^sik megjegyzés, hogy a vidéa fejlesztéssel ugyanúgy ellátja a betegeket, mint az István Kórház - nem kell felhozni ide a betegeket, mint azelőtt. Van egy ilyen elszivása a vidéknek. Pest környékén minden járási központban épülnek rendelőintézetek. Az orvoslétszám alakulása: 1956-ban- 5900, 1956-tól 1961-ig felment 6650-re, Budapesten 11 jb-kal emelkedett az orvosok száma, vidéken 7300-ról felment 9300-ra. Budapesttel szemben vidéken 20 $-kal fejlesztettük.