MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-06-26 103. öe. - 1961_VB 103/51
s< ORSZÁGOS LMXÉLTÁ R >•- | w Vezető elvtársaink közül is tübbon s pea?gőgua tevékenység negitéléac során sokszor szem elől Tévesztik, hegy o nevelők szonl-letét is ugyan: zok a társadalmi hatások formálják, illetve hátráltatják, mint a társadalon többi kategóriájáét. Világnézetük gyorsabb formálásához több segítséget igényelnek. Többségük útban ven a marxizmusleniniznus felé. Ezért tovdbbképZJsüket olyanná kell tennünk, amely meggyorsítja ezt a folyamatot. A következőkben az eddiginél nagyobb segitséget kell kapniuk a szakmai- és pedagógiai .továbbképzés során. A nevelőnek saját tontárgyáv kell világnézetet formálnia. Ezért ismernie kell szaktárgya és a tárgya mögött álló tudomány legújabb eredményeit. A pedagógiai továbbképzésük során kell nyujtrjnunk azokat az ismereteket, amelyek egyúttal a legeredményesebb módszerek kialakítását eredményezik. /Tervszerűség, támaszkodás a tanulók aktivitására, stb./ A pedagógusok felkészültségbeli gyengéi mellett a világnézeti nevelés hat Isf okának gátat szabnak az érvényben lévő tantervek ós tankönyvek fogyatékosságai is. /Tulzsuf olts ég, koordinálatl-.nság stb./ Pl. a kö zgaz^ sJ^^Jigchnikúra,Jiiagyar és tröténcl-a tanany-ga _ö£szehan^olatl_ anság:ána ^ ,/e két tárgy között kb» 2000-2500 év kronológiai különbség van/ következménye az is, hegy a tanulók nehezen tesznek különbséget az egyes korok egységei és odiajai között. Emiatt nem érzik a különbséget sokszor. Kazinczy és Bacsányi, Arany és Patőfi, Ady és Móricz, Petőfi és József Attila közötti Mindenkit egyformán "nogy"-nak tekintenek. Az által ín03 iskola VII. osztályos történelemkönyvében a XVI.-XVII, század tárgyalása során csak igen vékony fonál az osztályharc, Az 1631. évi Észak-magyarországi paraszt-felkelést meg sem oriliti. A gimnázium II. osztályos történelemkönyve a Dózsa-féle p-raszt háborút három o3£a_loHjügyan akkor az invesztitúra harc jelentéktelen rís>a4ÍLMj^^AÍoJ^j£oÍÍ2ő^ • Az alapjában "Európa-centrikus" szemléletmód mind a történelem, mind az irodalom /világirodalom/ tanítására jellemző ált"1'nos és középiskoláinkban egyaránt. Ez a tantervi szemlélet tükröződése a gyakorlatban. A történelem tantárgy alapvetően marxista jellege ellenére is a románok, csőnek, szlovákok csak mint "nemzetiségek" jönnek szóba a tanítás során.- A proletárnemzetköziség szolg'l'-tát nem igen tükrözi pl. az általános iskol" VI. osztályos nagyér könyve, mert s benne szereplő 65 szemelvény közül cs-k 4-5 segíti ez int.rn.cion list:. nevelést. A gimnázium elsőosztályos magyar tankönyve pedig s nemzet-
