MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-06-26 103. öe. - 1961_VB 103/34

ORSZÁGOS UtVÉLTÁI m H> m ösztönzés" cimü tananyag feldolgozása során megértetni, hogy milyen káros a termelésre az egyenlősdiság, minden munkás egyenlő elbírálásának elve, vagy ennek fordítottja, egyesek túlzott futtatása. Akár a termelékenység, akár a műszaki fejlesztés, . stb. témák feldolgozása természetesen nem oldotta meg egyssere smindcnkorra a helyes álláspont kialakítását - különböző összefüggésekre még többször vissza kell térnünk - de szemléletváltozást eredményezett a hallgatók többségénél. Megmagyarázták, hogy a szeptemberi határozat őszinte elemző hangja, illetve a dolgozókkal folytatott széleskörű tanácskozások biztositákai annafc, hogy az 1956 előtti hibák gazdaságpolitikánkban nem ismétlődhetnek meg. A szabad viták során többen kifejezték aggodalmukat a közellátási nehézségek, a burkolt árdrágítás és az utóbbi időben a munkások életszínvonalát érintő intézkedések miatt. /Napközik, munkásszállások költségeinek felemelése./ Bár a viták légköre általában őszinte, nyilt volt, találkoztunk olyan jelenségekkel is, melyek azt mutatták, hogy egyes gazdasági vezetők nem veszik jó néven az egyszerű dolgozók birálatát, nem reagálnak észrevételeikre, s mindez fékezi az üzemi demokrácia fejlődését, l

A VII. kongresszus határozatainak végrehajtását igyekeztünk olősegitoni a gazdaságpolitikai tanfolyamok magasabb szinvona-. lu vitáival is. Itt főleg gazdasági, műszaki vezetők, pártmunkások tanulmányozták a népgazdasági, üzemi tervezés, műszaki fejlesztés, bérrendszerünk, munkaorőgazdálkodásunk kérdéseit,. A következő évben c tananyagok népszerűbb, olvasmányosabb formája - a művezetőkig, a jó szakmunkásokig bezáróan - lehetővé teszi a tanfolyamok bővitését, b,/ Több oktatási formában vitattuk pártunk szövetségi politikáját, A vitákat segitotte, hogy a Budapesti Pártbizottság elméleti anyagát a legtöbb kerületi, nagyüzemi pártbizottság megvitatta, sőt sok helyen titkári értekezleten, taggyűlésen is napirendre tűzték. De a vitákon és a gyakorlati megvalósitás során számos ferde nézet, sok szektás szemlélet kerül folszinre. Elfogadják, hogy a munkás-paraszt

, szövetség a proletárdiktatúra alapja, tehát állandóan c-rősitoni kell. Példákat hoznak arra, hogyan fékezte a különböző országok forradalmi mozgalmát' a parasztkér-