MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-06-26 103. öe. - 1961_VB 103/31
H96*. 5T.26.?<3. MSzMP Budapesti Bizottság Budapest, 1961. június 19. Agit.Prop.Osztály. n/sll!' ^ példán ^ an ' ^ ORSZÁGO Jelentés áz 1960/61-es év propaganda munkájának néhány tapasztalatáról I. Budapesten - mint az egész országban - évről évre nő azoknak a száma, akik érdeklődnek a marxizmus-leninizmus tanitásai iránt. A szocialista világrendszer eredményei, belső fejlődésünk gyorsuló üteme, a nemzet-. közi élet eseményei, a háboru-béke kérdései az emberek százezreit foglalkoztatják, Mivel a propaganda munka ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni, az oktatásban részt vevők száma évről-évre emelkedik, hatása a munkások, dolgozók egyre szélesebb köreire terjed ki, Budapesten a szervezett pártoktatás köreteiben az 1960/61-es tanévben 116 ozron tanultak, és 31 ezren hallgattak előadásokat. Ez az 1959/60as oktatási évhez viszonyitva 36 ezer fős emelkedést mutat, A szervezett pártoktatásban részt vevők 39 #-a munkás, 17 $-a értelmiségi, /az állami-ideológiai oktatásban részt vevő pedagógusok nélkül/, 38 fy-a alkalmazott. A hallgatók 43 $-a pártonkívüli, 32 /S-a nő. A budapesti párttagság 48 fi-a vett részt szervezett pártoktatásban. Nagy számban tanulnak párttagok az egyetemeken, főiskolákon, sok munkás az általános iskola 7. és 8. osztályát végzi, vegy szakmai tanfolyamra jár, ezért a jövőben sem várható a párttagság létszámának jelentős emelkedése a part okt atasb an, •••- - """^^ Legtöbben az I dőszerü. Kerdésok tanfolyamán tanulnak. EJS az oktatási . forma nagyon népszerű. Részben azért, mert aktuális gazdasági-politi- .. kai, ideológiai kérdésekkel foglalkozik, másrészt azért, mert színvonala nem magas. Itt a követelmény a tananyag elolvasása. /Sokan azonban . csak a propagandisták által tartott 20-25 perces előadáshoz kapcsolódnak./ Jelentősen megnőtt a hallgatók száma a Marxizmus-le nini zmus Ké rdéso i ác a Gazdaságpolitikai tanfolyamokon is, amelyek magasabb színvonalon tárgyalják a szocializmus építésének gazdasági-ideológiai kérdéseit.
