MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-06-26 103. öe. - 1961_VB 103/23

ORSZÁGOS LTVf i A termelőszövetkezetek összevonásával kapcsolatban: Az anyag a 12. oldalon bemutatja, milyen a földterülete az egyes termelőszövetkezeteknek. Budapesten a termelőszövetkezetek többsége aránylag kis földterülettel rendelkezik. Bgyik-másik tsz-ünk a profilját nem tudja helyesen kialakítani és a gazdálkodásban problémát jelent a kis földterület. A táblázat kimutatja, hogy 8 termelőszövetkezetünk 250 kh alatt van. Perspektívában egy termelőszövetkezetnek csak egy üzemággal lehet dolgozni. Megpróbáltuk kialakitani, hogy megfelelő gazdasági alappal rendelkezzenek termelőszövetkezeteink. Elsősorban gazdasági oka van az egyesitésnek, de nem olyan értelemben, hogy most jelenleg mérleghiányos termelőszövetkezeteinket kellene erősiteni. Most már gazdaságilag megalapozottak. Perspektivikus okai vannak az egyesitésnek. Egyik-másik kerületben a kerületi PB-ok is felvetették már ezt. A XVII. kerületben készülnek a Kossuth és a Micsurin tsz egyesitésére. Egyetértek az aggodalommal és vigyázni kell, nehogy olyankor egyesítsünk, amikor nincs meg a megfelelő vezetési és politikai feltétel, de az ut a fokozatos egyesités kell hogy legyen. A 13. oldalon kimutatjuk, hogy az egyesités után egy tsz-re jutó átlagos földterület 700-ról 1400 kh-ra nő. Ez még nem számit tul nagy gazdaságnak, igy áttekinthető, s gazdaságos a működésük. Természetesen nagyon alaposan elő kell késziteni, de nem/különösebben félni, mert végrehajtható, kell Javasolnám, hogy amikor a VB és a Főv.Tanács Végrehajtó Bizottsága elfogadta, az illetékes kerületi tanácsokkal megtárgyaljuk és a kerületek ennek alapján készitsék el az 5 éves tervet. Hont±. János elvtárs^ Megkonzultáltuk a budapesti szövetkezetek fejlesztési tervéi;. Véleményünk szerint ez az anyag lényegében arányaiban és a fejlesztés arányát illetően is helyes. Azoknak^az ágaknak a fejlesztését irányozza elő, amelyek népgazdasgilag fontosak és amelyek Budapest közvetlen közelében igen hasznosak. Most nagyobb arányú fejlesztést nem nagyon lehetne előidézni, líz a beruházási igény nem nagy, lehetségesnek tartjuk a kielégítését. A budapesti szövetkezetek gépi igényeit ki tudjuk elégiteni azokból a gépekből, amelyeket beszerzünk. Felmerülnek olyan lehetőségek is, hogy ugyanebből a pénzből, ha viz van, még nagyobb területet lehetne öntözővé tenni. Állattenyésztést illetően az irány, hogy elsősorban a baromfi fejlesztés helyes, népgazdasági és szövetkezeti szempontból egyaránt, esetleg azt meg lehet nézni - anélkül, hogy a számokon változtatnánk, - hogy nem érdemes-e sertés terhére még inkább baromfit tenyészteni. A munkaerő iránti látható igényeket le kell faragni. A gyümölcsösökkel kapcsolatban: Tekintve, hogy egész Budapest mezőgazdasági tervével foglalkozunk, kellene egy kis teret szentelni,a budapesti házi kertek gyümölcsfa állományának, gondozásának, fenntartásának.