MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-01-09 93. öe. - 1961_VB 93/61
64 ORSZÁGOS LSVÖTAR _3_ A fővárosi bíróságok hivatásos bírái tevékenyen kivették részüket az ülnökválasztás lebonyolításából. Csaknem mindegyik jelölőgyülésen megjelentek,felszólaltak, sőt több helyen a jelölőgyülés után rögtönzött fogadóórát tartottak . II. Az 196o. évi ülnökválasztás a fővárosban a korábbi általános, illetőleg pótválasztásokhoz képest politikai szempontból jelentős sikerekot hozott. A népi ülnökké megválasztásra javasolt személyeket - a helyi párt-, szakszervezeti és üzemi szervók javaslata alapján^clölőgyűléseiken a vállalatok ./üzemek/ társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölték. A .jelölő gyűlés eket önállóan vagy szakszervezeti taggyűlés, szabad pártnap, termelési értekezlet keretében tartottak meg, több. helyen, ülnöki beszámolóval egybekötve. A jelölőgyüléseken a dolgozók nagy érdeklődést tanúsítottak a bíráskodás irányában. A jelölőgyülések igen hatásos propaganda eszköznek bizonyultok a népi bíráskodás eszméje mellett. A legutóbbi választások jelentős eredménye ? hogy az előkészítés során mindenütt sikerült megértetni a vállalati gazdasági vezetőkkel a népi ülnökök szerepének igazi jelentőségét, annak szükségességét, hogy a helyi termelési érdekeket Össze kell hangolni a bíráskodás követelményeivel. Ehhez képest ezúttal valóban a vállalatok, üzemek és egyéb czervek érdemes, munkában kiemelkedő, megbecsült dolgozóit -főként az üzemi törzsgárdához tartozó munkásokat- választották neg általában népi ülnökké. Hiba volt, hogy a jelölteknek a büntetlen előélet szempontjából való ellenőrzését nem sikerült mindenütt a választást megelőzően elvégezni. A bűnügyi nyilvántartás az egész országban központosítva van, egyedül Budapesten 8000 személy priorálásához nem állt elég idő rendelkezésre a választás előtt. így néhány kerületben büntetett előéletű személyeket is megválasztottak népi ülnökké. A priorálás időközben be^, érkezett eredményére tekintettel azonban ezeknek nem adták ki 1 megbízólevelet, és őket a bíróságok sem fogják behívni az ítélkezési munkára. III. A népi ülnökökre a bírósági működésükön kívüli időben is jelentős és sokrétű feladatok várnak. Ezeknek ellátása nem képzelhető el az ülnökök megfelelő összefogása, megszervezése nélkül. Ezért, -bár az ülnök csoportok létrehozásának gondolatát a felsőbb szervek elejtették- ismét fel kell vet- . nünk az alkalmas szervezeti forma kialakításának szükségességet. Más népi demokratikus országokban szerzett tapasztalatok felhasználásával kezdtük meg Budapesten a nagyobb üzemekben ülnök csoportok szervezését. Egy-egy ilyen csoportban az illető üzem dolgozói közül megválasztott népi ülnökök tömörültek volna a hosszabb idő óta ismert, politikailag legképzettebb, legrátermettebb ülnök vezetése alatt* Annak megelőzése érdekében, hogy az ülnökök túlságosan önállósuljanak az üzemükön belül, esetleg el is szakadjanak
