MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-04-10 99. öe. - 1961_VB 99/94

\ % Tárgy; Autóbusz gépkocsivezetők MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM " túlórapótléka. MINISZTER Szám: 13.113/1961. Hiv.szám: XI/535/1961/2. Gáspár Sándor elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága első titkárának, Budapest. , ORSZÁGOS LEVÉLTE Kedves Gáspár Elvtárs ! A Budapesti Párt-Végrehajtóbizottság április lo-i ülésén megtárgyalt "A fővárosi közlekedési dolgozók murücakörülményeiről és szociális ellátottságukról" szóló jelentés határozatának 2. pontját nem látom végrehajthatónak, s ezért kérem a határozat felülvizsgálását, illetve e pont törlését. Véleményem alátámasztására egyrészt röviden utalok a gépkocsivezetők jelenlegi tulóraelszámolásának kialakulására, másrészt a határozat végrehajtásából származó következményekre: 1./ 1957. előtt a gépkocsivezetők zöme pótlékolt túlórát kapott, havi 25o órás munkaidő felett. Széleskörű volt a magas túlóráztatás. 1957-ben a gépkocsivezetők munkaidejét a Kormány egységesen 21o órában állapitotta meg, nagymértékben felemelte az alapbéreket s ezzel egyidejűleg a túlórák csökkentése érdekében munkaidő korlátozást vezetett be, s újra szabályozta a túlórák fizetését. Az uj tulórafizetés azt volt hivatva elősegiteni, hogy egyrészt ne ösztönözzön nagymértékben a munkaidő növelésére, másrészt csökkentse a visszaélési lehetőségeket. így 1957. márciusában a személygépkocsivezetőknél - ahol a munkaidő nyilvántartása kevésbé megbizható - tul óraátalány került bevezetésre, a teher és autóbuszvezetőknél pedig pótléknélküli órabér. Jelenleg tehát egyetlen gépkocsivezető sem kap túlórapótlékot. 2./ A fővárosi autóbusz vezetők munkaintenzitása valóban nagyobb, mint az egyéb gépkocsivezetőké. Ez azonban a túlóra fizetés módjától független, s kizárólag magasabb alapbéreket tesz indokolttá. Sőt a magasabb intenzitás éppen a túlórák csökkentését igényelné, nem pedig azok fokozására való ösztönzést. Ennek megfelelően a FAÜ autóbuszvezetők alapbére jelenleg is magasabban van megállapitva, mint bármely más gépkocsi, illetve autóbuszvezetőé. 3./ A FAÜ autóbuszvezetőinél a tulórapótlékolás fentiek ellenére történő bevezetése a következő következményekkel járna: a./ Nem lehetne elszigetelni, mert a vidéki városok autóbuszvezetői, a MÁVAUT autóbuszvezetői, a tehergépkocsivezetők ugyanilyen igénnyel lépnének fel. Ezen gépkocsivezetők nagyrészénél a munka intenzitásának alacsonyabb volta alig bizonyitható, a pontos nyilvántartás is megoldható /főleg a menetrendszerinti járatokon/.