MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-01-09 93. öe. - 1961_VB 93/15

Venéczi János elvtárs: Az anyag általános képet ad a versenymozgalomról, amit tárgyal, ismert kérdés előttünk, A jelentés jobban elemezhetné azt a kérdést, hogy a jövőben hogyan menjünk tovább. Milyen problémák vannak? 1. Vita van róla - és az anyag is felveti, - hogy az egyéni és a brigádverseny közül, melyik a legjobb. Sok versenyforma van, melyek alkalmazását mindili a helyi körülmények szabják meg. Van néhány iparág, ahol az egyéni verseny' a bevált és jól értékelhető módszer. A gépiparnál ez már nem ajánlatos. A textiliparnak is meg van a maga jellegzetessége. Problémát jelent pl. az is, hogy amikor kézhez kapják a terveket, nem tudják lebontani. - A SzÖT irányelveket készit, amit ki fognak adni. Ezek rendkívül általánosak, nem is lehetne más. Szerintem a versenyszerző munkában arra kellene törekedni, hogy maguk az üzemek alakítsák ki célkitűzéseiket: röviden, a selejt csökkentése, stb. Mindig azt a néhány konkrét fő kérdést kell kiválasztahi, ami az egész üzem problémáját segiti megoldani. 2. Sok szó esik az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdekről. Az üzemi dolgozókat az egyéni érdek hajtja. Ezért komoly jelentősége Tan az üzemrészek közötti versenynek. Ha helyileg jelölik meg a célkitűzéseket és meghatározzák, hsggcdhdt a feladatokat, akkor a vállalat munkáját fogja az üzemrészek közötti verseny előbbre vinni. Hiba, hogy a gazdasági vezetés az anyagi és az erkölcsi megbecsülésre nem igen fektet súlyt. Aa üzemrészek közötti erkölcsi megbecsülésnek is igen nagy jelentősége van. Ezt nem alkalmazzák.megfelelően. 3. A gazdasági vezetés nem tekinti fontos kérdésnek a dolgozók alkotóképességét-, javaslatainak.figyelembe vételét. 4. Újból és újból felmerülő kérdés a verseny kampányszerűsége. Ez azért lehetséges, mert csak akkor foglalkoznak a ver' sennyel, ha felölről jelzést kapnak.