MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-08-07 106. öe. - 1961_VB 106/22
ORSZÁGOS LKVÉLTÁR - 5 " I. "> Az anyagi érdekeltség^ az anyagi ösztönzés helye á s szerepe a szocializmus hajtóerőinek rendszereben, B kérdés tárgyalásánál abból kell kiindulni /Marx: G-óthai program kritikája nyomán/, hogy a szocializmus, a szocialista termelési viszonyok nem alakulnak, nem alakulhatnak ki a burzsoá társadalomban, hanem a megdöntött tőkés viszonyok felszámolása során születnek, szélesednek . erősödnek, A mi társadalmunk hosszú ideig magán hordja a régi társadalom bélyegét, annak erkölcsi, ideológiai, politikai nézeteit, szokásait. Nem utolsó sorban ép^pQn. azért van szükség a proletárdiktatúra . egész korszakára, hogy megszüntessük a régi társadalom minden maradványát - mind a gazdasági- politikai életben, mind a tudatban, s ennek nyomán eljussunk az osztálynélküli társadalomba. Ilyen körülmények között kellett megtalálni a., szocializmus klasszikusainak - az objoktiv viszonyok követelte - elosztási viszonyokat, S ezért mondja Lenin: "Ne közvetlenül a' lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érd ekre, személyes érdekeltségre a gazdasági meggondolásokra támaszkodva dolgozzunk,., máskép p en nem érkezünk el a kommunizmushoz, másképp nem tudjuk elvezetni a kommunizmushoz az emberek tízmillióit," A termelőerők fejlettségi szinvonalat nem haladhatják mog az elosztási viszonyok, A termelőerők mai színvonalán az elosztás, csak a végzett munka alapján történhet ás nem a szükségletek szerint, A végzett munka alapján történő elosztás: "mindenki munkája szerint" elv az egyének legteljesebb anyagi érdekeltségével egyenlő. Az anyagi érdekeltség cl-. ve alkalmazásának célja ás egyben követelménye, hogy a munkás _szemál.}zébon is, és a termelő egységek közvetlenül is, érdekelve legyenek munkájuk eredményességében, az uj társadalom termelésének növelésében, fejlosztésébcn ás erősítésében, A dolgozók anyagi érdekei ./itt csak o vonatkozásban beszélünk/ és a társadalom - a népgazdaság - anyagi érdekei elméletileg alapvetően egybeesnek, 3zt az elméleti megegyezést kell a gyakorlatban realizálni és ennek c ipődleges /nem kizárólagos/ eszköze a z anyagi érde keltség biztosítása. Más oldalról megközelítve ugyrn-. ezt a kárdóst: azt a munkát ismeri el a társadalom a maga számára hasznosnak - s azt az elismerést anyagiakban fejezi ki - aaelyik a társadalom érdekeit szolgálja, /További kárdés c.z anyegi elismerés mértéke, amely a munka hasznosságának mértékét kell, hogy tükrözze./
