MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961

1961-08-07 106. öe. - 1961_VB 106/9

ORSZÁGOS LSEVft/rAR •.•••len Béla e.; - Az anyagok természetéről! lb'57.' után nemcsak formálisan, hanem valóságosan is megválto­zott a párt munkastílusa. Pl. a Budapesti PB. ágit.prop.osz­tálya nem dolgozik külön a felsőbb szerv ezen osztályától, de a Budapesti PB. többi osztályai is együtt dolgoznak egymással. A budapesti mozgalom, a pártaozgalom rákenyszeritett bennünket arra, hogy a VII. kongresszus téziseiből adódó kérdésekkel fog­lalkozzunk. A szocializmus építésének meggyorsítása rákénysze­ritette az emberekre annak megértését, hogy mindinkább a jó gazdasági szakembert kell példaként tekinteni. Az IKO is mind többet fordul az ágit.prop.osztályhoz, hogy hogyan lehetne a termelés kérdéseit közelebb vinni az emberekhez. "A szocialista épités hajtóerői..." c. anyag elkészitésére Gáspár elvtárs biztatott bennünket. Ezt az anyagot a nártokta­tásban is fel akarjuk használni. Az anyagban van e^v olyan jelleg, hogy mi agitáciősan is meg akarjuk fogalmazni a tulaj­donosi viszony, szellem kifejlesztését. &gy r-égi munkás ismerősöm eljött hozzám és elmondta, hogy a normarendezéstől megmaradt gssz az ő üzemükben a gyári ve­zetés maguk között osztogatja el. Szószerint igy mondta: "Azért szólok, mert a társadalmi és az egyéni érdek egy." Ez az anyag nemcsak rövidítve lett, hanem az előző VB. vitája is bele lett dolgozva. Mi megpróbálunk a magunk erejéhez mér­ten választ adni a felmerült kérdésekre ezekkel az anyagokkal. Ha a vezetés az érdemleges dolgokat a dolgozók elé viszi, ak­kor amak meg van az eredménye. Ahol ez nem történik meg, ott a dolgozók a legkülönbözőbb fórumokon /Népszabadság, "Rádió le­velezési rovat, stb./ hallatják szavukat. *A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek..." c. anyag­nál Venéczi elvtárs jelezte, hogy van egy néhány érdekes dolog. arxizmus klasszikus meghatározása szerint van népgazdasági és vállalati érdek. Kost csináljuk a szocialista gazdaságot elő­ször és most formáljuk, hogy hogyan lehet mérni azt a népgaz­dasági tevékenységet, amely a termelés folyamán végbemegy, más­részt mérni azt, hogy mi a legjobb Ösztönző ahhoz, hogy a nép­gazdasági ércek teljesüljön. Vállalati érdek lényegében nincs. Molnár Ernő elvtárs gyakor­latilag támasztotta alá azt, amit a közgazaászok elméletileg megfogaloaztak. Nagyon érdekes megfogalmazni azt, hogy "nép­gazdasági érdek". A népgazdasági érdek nem más, mint'az az alapvető törvény, amelyben a szocialista gazdasági érdek megva­lósul. A kapitalizmus közgazdasági tana már kidolgozott, de a szocializmus közgazdasági tana most van kidolgozás alatt. Azokra a kérdésekre - amelyeket az anyagban f el vetet tünk" választ kér az étet. Meg kell értetni, hogy "ha üzemi demokráciát csi­nálsz és tárgyalsz, akkor vagy jő vállalatvezető". Kost már a példák is jobban az anyagban. Az az érzésem, hogy mi ezzel az anyaggal segitünk a kerületek­nek és a mi édes gyermekeinknek: a vállalatvezetőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents