MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1961
1961-07-24 105. öe. - 1961_VB 105/30
05^ • -° - 2 b Az utólagos ajándék elfogadását az orvosi rendtartás miniszteri indokolása nem tilalmazza. Méreteit döntően három tényező befolyásolja: 1»/ Az egészségügyi intézmények légköre. Általános, hogy a betegek jelentős része még ma i3 ugy érzi, hogy adni kell valamit az orvosnak. Nem érvényesül a rendtartás azon követelménye, hogy "Az orvosnak magatartásával meg kell erősitenie a dijtalan orvosi ellátásra jogosult betegekben azt a tudatot, hogy nincs szükség külön személyes vagy vagyoni előny kilátásba helyezésére és juttatására ahhoz, hogy a legmagasabb szinvonalu gyógykezelésben /ellátásban/ részesüljenek". Nyilvánvaló, hogy az az orvos, akinek nagyon sok betege, sőt minden botege "hálásJ', nem tekinthető etikus magatartásunak. ..• 2./ Az etikai helyzet összefügg az egészs égügy anyag i fejlesztésével. Amig nincs elég kórházi ágy, az emberek igyekeznek előnyöket w vásárolni, maguknak; araig pl. hónapokat kell várni egy fogsor elkészitésére a rendelőintézetben, ugyanakkor a magánorvos néhány hét alatt elkészítteti, a beteg a gyorsabb megoldást keresi, stb. Az orvosok magatartását etikai szempontból befolyásolja, hogy fizetésüket a már elért életszínvonal biztosításához nem tartják elegendőnek. 3./ A biztosítottak maguk is hozzájárulnak az etikai helyzet alakulásához. Tervszerű és hatásos propaganda a botegek felvilágositása.céljából lényegében nem folyt. Amikor etikáról beszélnek, általában csak orvosokra vonatkoztatják, holott a többi egészségügyi dolgozókkal - különösen az ápoló személyzettel - szemben is vannak etikai követelmények. Igaz, hogy a ^ középkáderek etikai magatartása függvénye az orva*ok magatartásának. Az etikai bizottságok munkája megalakulásvk óta fejlődött. Ennek ellenére Ítéleteikben még gyakran liberálisak. Az állami vezetés /tanácsok, kórház igazgatók, főorvosok/ az etikai nevelés terén meglevő feladatait nem látta el következetesen. Világosan látjuk, hogy az etikai helyzet megváltoztatásához a biztosítottak nevelésére is szükség van. Visszatérő probléma egészségügyi intézményeinkben a határidős rendelet végrehajtása. B rendelet pozitiv hatása,,hogy a kórházakból kikerült szakorvosokkal javult a terület ellátása. Negatívuma viszont, hogy nyugtalanságban tartja az orvosok jelentős részét. A végrehajtás eddigi tapasztalatai" azt jelzik, hogy helyenként szubjektív szempontok érvényesülnek, ami gátolja a kritikai szellem fejlődését.
