MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960
1960-05-09 76. öe. - 1960_VB 76/9
9 - 7 ORSZÁGCW LEVÉLTÁR Egyoldalú szemléletnek tartom csak a járatok süritesét. Figyelembe kell venni, hogy mi az ami tehermentesíti a forgalmat. Az áruszállítást kellene kivinni Budapestről. Pelv tődnek itt tervmetodikai problémák. Véleményem szerint nem helyes, hogy az egyes kollektíváktól levesszók a plusszokat és adaadjuk a rosszul dolgozóknak. Nem állunk jól és nincs megoldva a kemence-kihasználás sem az építőiparban. Rá kellen menni a 3müszakban való foglalkoztatásra. A megtakarítások te rén, hogy csak egy pédát mondjak, mi mertük Csepelen hogy csak úgy 16 ezer tonna elvész, érdemes lenne fontolóra venni, hogy nem kellene-e összekötni a, gyárnegyedek és a lakásépítkezések problémáit. /Épitsük gyárak köré a lakóházakat/. u gyancsak oda kellene hatni, hogy a lakásépítkezéshez mindenki egyforma arányban járuljon hozzá. Szerintem nem megengedhető hogy van aki 12o ezer forintért vesz lakást, ugyanak kor a másik ingyen kapja. Gyakran előfordul, hogy eladják az államtól kapott lakásokat. Ami az áruszállítást illeti, Soós elvtárs javaslatával egyetértek, s csak alá tudom támasztani saját tapasztalataimmal. Feltétlenül egyetértek azzal, hogy olyat tervezzünk, amire van elegendő anyag és kapacitás. A lakás, az útépitések terén a külső peremkerületek vonatkozásában bátrabban kellen előre menni. elvtá rar; Tisztelt Végrehajtóbizottság! Nekem jutott az a feladat, hogy az OT. nevében az elvtársak kérdéseire válaszoljak. Engedjék megj, hogy néhány más nézőpontból is megvilágítsam a kérdéseket. Szeretném hangsúlyozni, hogy a tervhivatal nem állapit meg és nem határoz meg dolgokat, csupán elvégzi mindazokat a népgazdasági számításokat, amelyeket a számára előírtak. Ezeket viszi a Politikai Bizottság elé. Terveinket behatárolja az u.n. tőkés fizetési mérleg, az épitő-gépipar elmaradása, stb. Az egész apparátus azon igyekszik, hogy minél reálisabb terveket nyújthassunk be. Nehezíti munkánkat, hogy bár ellentétben a régi felfogással, nemcsak a termelői ágazat igényei jelentkeznek, hanem szociális,^ kulturális stb. kérdésekben is, bizonyos százalékos arányú, s lényegileg komoly igények szerepelnek. Kétségtelenül el kell ismerni, hogy az arányok nem az ipari költségvetés kárára mennek, ugyanakkor azonban a jövőt mégiscsak a nemzeti jövedelem-' épzés alapján tudjuk betervezni. Mi a Politikai Bizottság elé vittünk és viszünk kérdéseket, változtatási jogunk, - mint már az előbb emlitettem - nincs. Az itt felmerülő kérdéseket, mint pld. többek között a metró kérdését, ugyancsak a Politikai Bizottság határozata döntötte el, s mégis ezek a kérdések mindezideig nem voltak megvalósíthatók. Pozitiv javaslatként kell
