MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960
1960-03-28 73. öe. - 1960_VB 73/7
Jegyzőkönyv az HSzIIP Budapesti Pártbizottsága Végrehajtóbizottságának és a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának 1960.már cius 28.-án /hétfőn/ reggel 9 órai kezdettel a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának a Közpo'hti Városházán lévő tanácstermében tartott együttes üléséről. Jelen vannak: az, MSzMP Budapesti Pártbizottsága Végrehajtóbizottságának tagjai, továbbá a Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottságának tagjai. B 1 n ö.k : Gáspár Sándor Napirend: Budapest és környéke általános városrendezési •tervének elkészítése. . '>"'.'. Előadó: Perényi Imre. Külön meghivottaK.: Endrei János a Kormánytitkárság Tanácsi Szervek Osztálya, Aleva Lajos, Gyulai Géza, Preieich Gábor, Heim Ernő, Princz Gyula, Bérezik András és Janesó Vilmos a VB hivatali szervezete részéről, Előadó kiegészítése után kérdést tesz fel: Endrei János* Előadónak a feltett kérdésre adott válasza után hozzászólnak: Harrer Ferenc, Bartos István, Veres József, Pesta László,Kelen Béla, Jochlik Lajos, Csikesz Józsefné, Kovács Pál és Barinkai Oszkár. Harrer F erenc a következő határozati javaslatot terjeszti elő: "Budapest és környéke tekintetében csak- egy . egységes általános városrendezési terv készüljön, amely a környék helyiségeire vonatkozó általános rendezési tervi megállapodásokat magába foglalj?. Ami ezekből az országos tervbe nem illeszthető bele, az a részletes rendezési tervbe kerüljön". i\ továbbiak a.orán a következő határozati javaslatot terjeszti elő: " A Végrehajtóbizottság keresse meg az építésügyi minisztert Budapest és környéke általános rendezési tervének megállapítására és végrehajtására vonatkozó jogszabályok megalkotása végett". Veres József javasolja, hogy az együttes ülés az előterjesztésben felsorolt szempontokat irány-lvkent fogadja el aszal a kikötéssel, hogy az irányelvek a továbbiakban mindenkor .a párt és kormány politikai és gazdasági elképzelések el összhangban, azokra támaszkodva érvényesülhetnek. Megítélése szerint a következő 15 év lakásigényeinek kielégítésére, mint elsődleges szempontra figyelemmel nem lenne célszerű s ekként helyes a szanálások százalékos mértékének ezidőszerint történő meg»* állapítása. E vonatkozásban kifejti, hogy megítélése szerint a helyes irányú törekvés az, hogy a szanálás mértéke a minimális legyen. 005/7/1960*VB.titk.
