MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960

1960-03-14 72. öe. - 1960_VB 72/55

ORSZAGOi LEVÍLTÁR (f-f^ m 4 • 1 I Bár a pedagógusok egyre jobban felismerik a családlátogatások eredményét, e munkában még mindig kevés a tervszerűség és előfordul, hogy elsősorban nem a munkástanulókat látogatják /találkoztunk olyan mun-, kás gyér ekekkel is, akit négy év alatt nem látogattak meg otthonában/. A családot látogató pedagógus tapasztalatairól nem minden esetben tá-» jékoztatja társait /pl. V. ker./ Sok pedagógus,csak a szülők bemondása alapján ismeri a gyerek körülményeit /XXI. ker./ Követésre méltó a Szilágyi Gimnázium példája, ahol már az év elején feltérképezik és kiindulási pontként rögzitik a munkástanulók helyzetét. A munkástanulókkal való foglalkozás módszereiben is jelentős eredmények születtek. Mind többen látják a tanitási óra maximális kihasználásának elsődlegességét, /pl. XI., XIX. ker./Az órán többet feleltetik a munkásgyérékeket,/pl. XX*. ker. Kossuth Gimnázium/ a,rész és óravégi összefoglalóknál is elsősorban őket szólaltatják meg. Jobban ügyelnek a tanulók érdeklődésének felkeltésére, a magyarázat megértésére, a begyakorlásra. Segitenok leküzdeni bátortalanságukat, fokozottabban bevonják őket a tanulmányi versenyekbe, többet szerepeltetik őket a nyilvánosság előtt,/kis előadások stb./ hogy önbizalmukat növelmes / jék. Több iskolában törekednek a tanulás helyes módszereinek/ismertetésére /pl. Kaffka Margit Gimnázium/. E pozitiv vopások ellenére még mindig elég nagy a tájékozatlanság, sok a tapogatózás. A fő módszer általában a korrepetálás, amely nem egyszer maga is hozzájárul a tanulók önbizalmának elvesztéséhez. Az órán kivüli foglalkozások,/különösen az egyéni beszélgetések/ nem tervszerüek és nem tudatosak. Ennek elsősorban az az alapja, hogy a pedagógusok többsége nem látja a munkástanulókkal való foglalkozás sokoldalúságát. Elsődlegesen a tanulmányi oldalt nézik és ez is sokaknál leszűkül a gyengébb előmenetelőek tanulmányi t eredményeinek javitására való törekvésre. A nevelési oldal igy elsikkad. Iskoláinkban még csak elvétve fordulnak elő olyan törekvések, amelyek a segitést összekötik a, munkás és paraszt származású tanulók oszt

ályöntudatának növelésével. Több helyütt e kérdés vizsgálatánál érthetetlenséggel is találkozunk, volt aki csak általános erkölcsi kérdésként fogta fel / V, XI. ker./ A legjobban dolgozó, iskolákban is még csak a módszerek keresésénél tartanak, /pl. IV. XIX. ker./ A legjobb módszereknek eddig az egyéni beszélgetések, a társadalmi munkába való bevonás, a munkásosztály harcainak és egyes kiváló munkások szerepének kiemelése, és megszólaltatásuk látszanak. A gyakorlati foglalkozások és a termelési oktatás bevezetése már e területen is érezteti pozitiv hatását.