MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1960
1960-02-15 70. öe. - 1960_VB 70/47
OK5ZAG08 LEVÉLTÁR A jelszabadulási versenynél a mozgalmi és gazdasági szervek további javuló munkája a jellemző. Különösen két területen jelentős a fejlődés: az állami gazdasági szerveknél és a szakszervezeti munkában. A gazdasági vezetésnél ez a fejlődés elsősorban a munkaverseny feltételeinek jobb megteremtésében és a több segítésben nyilvánul meg. Az a tény, hogy január közepéig, kevés kivétellel, a vállalatok megkapták tervszámaikat, gazdasági feladataikat, lehetővé teszi, hogy mindjárt az év elején felmérhessék tennivalóikat, és megtegyék a szükséges intézkedésteket egész évre. A január havi termelési tevékenység nem mutat olyan visszaesést, mint a korábbi évek hasonló időszakában. A Könnyűipari Minisztérium 98 százalékra teljesítette januári tervét, míg az Élelmiszeripari Minisztérium 32 százalékos időarányos tervét 36,1 százalékra teljesítette. A legnagyobb 50 budapesti vállalat közül 7 üzem maradt el évi terve teljesítésében: MAVAG 96 százalék, Ganz-Daru 79 százalék, Egyesült Izzó 99 százalék, Óbudai Hajó 56 százalék, Goldberger 86 százalék, Kistext 91 százalék, Budapesti Kénsavgyár 94 százalék. Az elmúlt év elején visszatérő volt a megállapítás, hogy a szakszervezetek el vannak maradva a kongresszusi versenyszervező munkában. A felszabadulási verseny indulásainál a nagy és közép üzemekben most a szakszervezeték valóban szervezőivé váltak a munkaversenynek. Javult a helyzet a kisüzemekben is, de itt a fejlődés még nem kielégítő. A február elején megtartott termelési tanácskozások is jobban sikerültek, mint a tavalyiak. A dolgozók nagyobb hányada vesz részt és nagyobb az aktivitás. Például a Budapesti Csokoládégyárban a dolgozók 90 százaléka vett részt a termelési tanácskozáson, és 140-en szólallak fel. Az Eg\ r esült Izzóban mintegy 70 százalékban vettek részt aktívan, kritikusan és segítőén szólaltak fel szép számmal. Emellett azonban vannak még üzemek, mozgalmi és gazdasági vezetők, akik nem sokat törődnek a termelési tanácskozásokkal. Felületes beszámolókat tartanak, nem készítik elő a dolgozókat, a műszaki középkádereket a tanácskozáson való aktív részvételre. Egészében véve azonban a nagyobb felelősségérzet, a törődés a jellemző. A KISZ munkájában is fejlődés tapasztalható. Olyan termelési mozgalmakat fejleszt ki, melyek az állami érdekek mellett megfelelnek a munkásifjúság igényeinek, mint például: az export-brigádok, a szakma ifjú mestere, a takarókossági mozgalmak különböző formái. Az elért eredmények mellett hiányosság, hogy a KlSZ-szervezeteken kívül álló fiatalok felé még nincs meg a kellő politikai befolyás. A kerületi pártbizottságok áltálában vezetői a munkának. Különösen néhány ipari kerület végzett alapos munkát: IV., IX., X., XI., XIII., Csepel Vasmű és a XXL, XXII. kerületek. A kerületi pártbizottságoknál jelentős eredmény, hogy csaknem mindenütt megszűnt a termelési kérdésekkel való foglalkozás reszoirtjellege, a pártmunka homlokterébe került. A kerületek hozzáértőbb, magasabb színvonalú munkáját néhány jó kezdeményezés is mutatja. A XI. kerületi Pártbizottság célul tűzte, hogy 1960-ban a termelésnövekedést 2/3 részben a munkatermelékenység növekedésével és 1/3 részben a munkáslétszám növelésével érik el. Hasonló célkitűzése van a XIII. kerületi Pártbizottságnak. A XIV. kerületi Pártbizottság felhívta a kerület dolgozóit, hogy vállalataik fejlesztését az állami beruházások mellett a felújítási keret ésszerű felhasználásával, az önköltségcsökkentési hitel fokozott igénybevételével, az újítómozgalom fellendítésével és egyéb más módszerekkel saját erejükre támaszkodva segítsenek megoldani. A kerület üzemeitől az utóbbi három hónapban e mozgalmak keretében 3000 javaslat érkezett be a vállalatok irányító szerveihez. A kerületi pártbizottság VB-ülésen tárgyalta meg a tennivalókat. Az írásos anyagot tapasztalatcserére minden kerületi pártbizottságnak megküldtük, s a tapasztalatok szerint hasznosítják is a munkában. A XIII. kerületi Pártbizottság azt javasolta a kerület üzemeinek, hogy a termelési költségek tervszerinti csökkentését legalább kétharmadrészben az anyagok ésszerű felhasználásával és anyagtakarékossággal érjék el. A fenti kezdeményezések csak kiragadottak a sok közül. Fontos feladat e kezdeményezések feltárása, elterjesztése. * * * A Budapesti Pártbizottság november 9-i ülése és a szocialista brigádvezetők ez évi tanácskozása megállapította, hogy a munkaverseny mozgalmunk 1959-ben: céltudatosabb, szolidabb és tömegesebb lett, és megmutatta a felszabadulási munkaverseny szervezésének fő irányvonalát, megjelölte a követendő utat. 1960-ban a jó vonásokat tovább kell fejleszteni, erősíteni és még határozottabban fellépni a helytelen nézetekkel és módszerekkel szemben. A továbbiakban a politikai nevelő és szervező munka erősítése, a verseny továbbfejlesztése áll feladatként a budapesti pártmozgalom előtt. Fel kell karolni és széles körben terjeszteni a kezdeményezéseket. A munka során gondot fordítani az alapszervezetek, a pártcsoportok munkájára, hogy ott éljen a 3
