MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959
1959-04-13 49. öe. - 1959_VB 49/63
BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG. Budapest, 1959. május 5 Tájékoztató feljegyzés, az 1958, évi nyereségrészesedés tapasztalatairól. A Budapesti Párt-Végrehajtóbizottság 1959. április 13-án megbeszélte a budapesti üzemek 1958, évi nyereségrészesedésének tapasztalatait,A PVB. ugy döntött, hogy az értékelést és javaslatokat küldjük meg Szurdi István elvtársnak és kérjük fel, hogy adódó alkalommal vegyék figyelembe észrevételeinket, I. 1958. évben a népg azda ság vállal atai mintegy 6 4 mi ll ió forinttal tö bb nyeresé grés zesedést fiz ette k t mint 1'957-^en , MiveT"~a nyereségrésze sed^TiT^enaliirel^^ csökkent, - növekedett az ipar vállalatok részesedése,A növekedés mértéke kb, 13 $» az előző évhez viszonyítva. Az iparon belül is a ne hézipar javára történt az eltolódás. Pl, A KGM, átlaga 1957-ben 13 nap volt, ez évben pedig 17 napot fizettek.A vegyipar az előző évi 15.7 nappal szemben 18.6 napot fizetett.A Csepeli Vasműben a 18 vállalat közül 7 vállalat fizetett 2o napon felüli nyereséget., pl. a Csőgyár 26 napot, a Pémmü 24 napot, a szerszámgyár 22 napot, stb. A tavalyinál kevesebb nyereségrészesedést a könnyűipar vállalatai kaptak elsősorban.Ennek oka elsősorban az, hogy a termelés nagyobb felfutására a meglévő készletek miatt nem volt lehetőség. Az ipar üzemeinek szóródása jelentős: 1957~ben a vállalatok 21,9 ;»-a nem kapott nyereségrészesedést, 3.1$-a pedig 24-26 napot fizetett, 1958-ban a JÓ naposok száma 25 $~ra, a 24-26 napot fizetők száma 14,5 ?6-ra emelkedett. A vállalataink erőfeszítéseit bizonyítja, hogy bár 1958-ban a termelési választékbővítési és gazdaságossági feladatok feszitettebbek voltak mint az előző évben - mégis komoly eredményeket, ennélfogva növekvő nyereségrészesedést tudtak teljesíteni. Ebben komoly szerepe volt a párt és Kormány takarékossági felhívásának, az ennek nyomán felfelé ivelő versenymozgalomnak.A budapesti vállalatok csaknem egészében készítettek munkaverseny felajánlásokat, melyeknek tartalmi részében a gazdaságosság került előtérbe.Ösztönző hatású volt az 1958 elején kifizetett nyereségrészesedés, mely bizonyította, a dolgozók előtt a szó és a tett egységét, s ez növelte a bizalmat a Párt ós a Kormányvezetés irányában # Ösztönzőbb bérezési rendszereket alkalmazva az üzemekben, jobban kikérve és meghallgatva véleményüket mindjobban sikerült és sikerül felkelteni a dolgozók érdeklődését a vezetés és a gazdálkodás kérdései iránt # Mindezen feladatok végrehajtásában ki kell emelni az üzemi párt és szakszervezeti szervek javuló munkáját.A nevelő munka, a dolgozók figyelmének a legfontosabb kérdésekre való ráirányítása, a gazdasági vezetéw mozgalmi eszközökkel való segítése és ellenőrzése a gazdaságos termelés irányában hatnak. .A 4G9-
