MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959

1959-03-02 46. öe. - 1959_VB 46/23

- 2 11 hogy a békeagitációban jelentős helyet foglalt el annak bizonyítása, hogyan hordta nagában az ellenforradalom egy háború kirobbanásának a lehetőségét. Később 1957 tavaszán néhány nap alatt hatalmas tiltakozó kampányt sikerült szervezni az UITSz közgyűlés magyar kérdés vitája' előtt és alott= /Pl. csak az V. kerületben 14,000, a VIII. kerületben 40,000 aláírást gyűjtöttek./ Ezeknek az aláírásoknak a Külügyminisztérium nagyon nagy hasznát vette. Néhány év óta ez.volt az első olyan sikeres akció, araikor a főváros lakosságának jelentős részét /munkások

, értelmiségiek, kispolgárok/ sikerült a párt, a kormány állásfoglalása mellé felsorakoztatni. Ebben az akcióban újból kifejezésre jutott, hogy a fővárosnak van egy széles, demokratikus közvéleménye, s hogy a párt helyes politikáját helyes módszerekkel el lehet fogadtatni a kommunizmus eszméjétől egyébként távolálló pártonkivüliekke 1 is. Ujabb lendületet és politikai tartalmat kapott a mozgalom 1957. végén 1958. elején, amikor megjelent a Kommunista Pártok Hoszkvai Békekiáltványa. Budapest több kerületében A. VII. IX. XII. XIV. XIX. XX./ békcgyüléseken ismertették a kommunista pártok állásfoglalását a béke kérdésében. A gyűlések hangulatát mindenütt a kiáltvánnyal való egyetértés jellemezte. A lakóterületen, ahol működnek bókobizottságok sok leleményes, ötletes kezdeményezés születik, s ami ebből a szempontból legjelentősebb, hogy ha ma még nem is elég nagy számban - hogy "nem politizáló" olyan pártonkivüliekkel van meg a kapcsolat ezen keresztül, . akile t más politikai szarv^zet vagy mozgalom kevésbé tud befolyásolni. Nagyon sikeres volt a népek közötti barátság, a szolidaritás gondolatának elmélyítése szempontjából a Barátsági Hónap során megrendezett mintegy 60 barátsági est. Ilyen jellegű rendezvényeket azóta is szívesen rendeznek a lékebizottságok ós más tönegszervezetek is. A lakosság is igen jól fogadja ezeket, nagy a lakosság érdeklődése minden külpolitikával összefüggő kérdés iránt. A Budapesti Békebizottság által szervezett Magyar Nagyvárosok Békekonferenciája /1958. szept./ szintén konoly mórtékben segítette a békemozgalom fejlődését. Az ott elhangzott politikai beszámoló ós a felszólalások is harcosan szembeszálltak a marxizmussal szembenálló ellenséges ideológiával /fajelmélet, nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus/ megmutatva, hogy azok nemcsak a marxizmussal, hanem a béke gondolatával is összeegyeztethetetlenek. Erőteljesen hangot kapott a béke és a szocializmus szoros összefüggése is. ORSZÁGOSLEVfiLTAS * • |[Q s - —