MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959

1959-12-10 65. öe. - 1959_VB 65/7

- 4 Kerületünkben a dolgozó pa yrésze kupeckodással is foglalkozik. Ezeknek közel 1 millió forint bevételük volt. Ezt burgonya felvásárlással és hizlalási i :'dés kötésével érték el. A ^óvárosi Tanácsnak fel ' -olna lépni a helytelen szerződéskötésekkel szemben, - u a .tsz-kel kötik meg a szerződésekéi hanem as egyéni parasztokkal. Vannak feszültségek ezen a téren, melyeket meg kell oldani. Mi ugy látjuk, hogy a népnevelők között a hangulat jó, a dolgozó- parasztok is várja' lapnevelöket. Ha át törjük a frontokat, akkor a parasztok jelentős része tsz.tag leszv Soós György elvtárs: Pel kell figyelnünk arra, hogy Pest környékén sok a levitézlett ember, kulák,' huligán stb. akik a környező' 'területen bújnak meg, s ezek a politikai hangulatot befolyásolják. A kétlakiakkal kapcsolatban a helyzet Budapesten igen rossz, ezeknek igen nagy lehetőségük van az üzérkedésre. Az a véleményem, .hogy hiba van az értékesítési szerződéskötésekkel, a Pest környéki tsz-ekből felhozott árut mindig el lehet adni. Szigorúbban kellene venni a budapesti piacokon az őstermelői jogosítványok, ellenőrzését. Igen nagy itt is az üzérkedés! lehetőség. Pl. a kofák megveszik a Budapestre felhozott árut, s azt busás haszon mellett továbbadják. A kétlaki munkások legtöbbje termeivényüket az üzemekben el tudják adni. Nekünk mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elvegyük ezeknek a kedvét az üzérkedéstől, s ne fordulhasson elő olyan eset, mint pl. a XI.kerületben, .'ahol ilyen módon több százezer forintos haszonra tettek szert. El kell érnünk, hogy a "szövetkezetek földmüveléssel, állattenyésztéssel foglalkozzanak és ne üzérkedéssel. A gépállomás kérdésével kapcsolatban, nekem is az a véleményem, hogy a Pővárosi Tanács bizonyosan jobban tudna vele foglalkoznak!, azonban meg kell nézni azt is, hogy népgazdasági szempontból is előnyösebb-e az átszervezés? Ez igen meggondolandó. Mikó Perenc elvtárs : A tsz.mozgalomnak két irányú feladata van;^a megszilárdítás és a fejlesztés. Ezért az egész anyag tárgyalásánál e két feladat vizsgálatából indultunk ki. Kiindultunk még a parasztság és a tagság problémájából. 24 tsz.-ünk 6414 kat.hold földdel gazdálkodik, ebből 694 hold, ami a parasztoké volt. A többi állami tartalék volt. Összesen van a tsz-ben 1339 család, ebből 83o család föld nélküli volt. Ebben benne vannak azok is, akikre.Soós elvtárs utalt, - ezek nem igen értenek a mezőgazdasághoz. 392 család van olyan, akik foglalkoztak ugyan valamikor mezőgazdasággal, de földjük nem volt. Ezek az adatok elégségesek ahhoz, hogy megvizsgáljuk azt a célkitűzést, hogy helyes az, hogy a fő feladat az legyen, hogy 2.5oo olyan paraszt lépjen be a tsz-be, akik a fejlesztéshez és megszilárdításhoz hozzájárulnak. Az állami támogatás mellé szükséges, hogy a tsz. tagok fő foglalkozásnak- tekintsék a mezőgazdaságot. lo éven keresztül 6414 hold föld jött be és még kint van 16.ooo^hold, akkor ez azt jelenti, ha országosan ilyen ütemű a fejlesztés, mégis meggondolandó a lo.ooo holdas célkitűzés. A beszélgetések alapján kialakult, hogy 6.000 hold elérhető, de ha minden jól mégy, akkor elképzelhető a 8.000 holdas fejlesztés. Én a 6.000 holdat tartom reálisnak, elérhetőnek. ORSZÁGOS LEVftTAK OftJ.