MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1959

1959-01-05 42. öe. - 1959_VB 42/17

I -> ­Különösen azok tegyék ezt, akik külföldön is jártak. Jobban meg kellene vizsgálni, hogy hogyan lehetne az egyetemi ifjúsá­got közelebbi kapcsolatba hozni a munkás ós paraszt ifjúsággal. A KISz tagok épithetnének ki különböző kapcsolatokat. Pl. tár­sadalmi rendezvényekre közösen neghivnák egymást, bizonyos kul­turális megmozdulásokat közösen rendeznének, vagy pl. az ilyen jellegű munkáknál mint a hansági munka, a munkásifjusdggal kö­zösen vennének részt. Ez határozottan jó hatást váltana ki. hagyon sokat jelent az, ha a kollégiumoknak olyan tárgyi fel­tóteleit javitsák, amelyek lehetővé teszik, hogy a kollégiumo­kon, egyetemeken belül meg tudják oldani szórakozásaikat. Ekkor a rossz társaságtól is bizonyos mértókig meg tudjuk őket óvni. Az első-évesek problémájánál nemcsak arról van szó, hogy rossz befolyást gyakoroltak rájuk a felsőévesek, hanem a KI5z szerve­zet nem tudott elég munkát adni ezeknek a hallgatóknak, nem tudtak rájuk megfelelően hatni. Ila a hallgatók fele, egyharmada KISz tag, akkor az azt jelenti, hogy két-három KISz-en kivüli fiatallal kellene egy-egy KISz-tagnak foglalkozni. Hogy ezt el tudják érni, ahhoz az kell, ho^y a KISz funkcionáriusok jel legyenek kiválogatva. November vóg':n, december elejón a vizs­gák előtt megtartott beszélgetéseken elképesztő problémák me­rültek fel az első évfolyamosok részéről. Ezek azt mutatták, hogy teljesen jóindulatú tájékozatlanságból fakadnak e problé­mák. A KISz szervezet ós a pártszervezet gyengesége is hozzá­járul ahhoz, hogy nem tudnak olyan légkört ki alaki tani, hogy tisztázódjanak ezek a problémák. Mi hiányát érezzük annak, hogy semmiféle KISz oktatási forma nincs az egyetemeken. Gondolkodni kellene azon, hogy nem lehetne-e valamivel emelni az egyetem délelőtti tagozatára beiskolázott pártmunkás hallga­tók létszámát. Az eddigi tapasztalataink szerint ennek nagyon jó hatása van. Bizonyos avangardista szellem érvényesülése tapasztalható ná­lunk. Pl. a KISz vezetőségválasztásnál egész más listát ter­jesztettek a taggyűlés elé, mint amely előzőleg meg lett be­szélve . A tananyagok felülvizsgálata alkalmával rendezett vitákat szó­lesebb-körüvé kellene tenni. /Az oktatók ós a legórtelne sebb hallgatók bevonásával./ Ennek jó hatása lenne. Mi a következő félévben teszünk ilyen kisérletet. A pártegység kérdése, ahogy az anyagban fel van vetve, arra szűkül le, hogy egy néhány személyi vita gátolja a pártegysóget. Az ilyen személyi problémák háttere bizonyos elvi kérdések különbözőségéből adódik. Pl. a párt káderpolitikáját biztos, hogy nem egységesen értékelik. Szigeti elvtárs beszéltyróla, hogy a fluktuáció az ellenforra­dalom következménye. A mi egyetemünkön 194-8 óta 46 fő cserélő­dött a tanári karból. Ez raegneheziti, hogy összeforrjon a taná­ri kar ós egységes álláspontot alakitsanak ki. A Politikai Bizottság határozata kimondja, hogy 10-15 óv múlva el kell érni, hogy olyan oktatói, docensi maggal rendelkezzünk, amely magját képezi az egyetemi oktatásnak. Ez gyal orlatban nálunk megvalósíthatatlan. Nézetem szerint ennek több oka van. 1./ Az anyagi ok. Egyrészt a fizetések terén mutatkozó különb­ség, lakásprobléma /ez súlyosabb mint gondolnánk, mert mos­% I

Next

/
Thumbnails
Contents