MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-03-10 20. öe. - 1958_VB 20/8

- 5 ­Marosán elvtárs. A jövőben sem épitőipari, sem vasipari, sem élelmezésipari kérdés nem tárgyalható ugy, hogy ne legyen itt a szakszervezet egyik meg­bízottja. Kiss, Aczél ? Cservenka elvtársnő által javasolt kiegészítéseket az átdolgozásnál a PTO vegye figyelembe. Elcsúsztunk a kérdés megtárgyalásánál, az épit ipar, munkásszállás kérdése merült fel. Nem merült fel a legfontosabb kérdés, hogy maxi­mális követeléseket nem támaszthatunk egy iparággal szemben sem, ha részleteiben nem ismerjük azt. Itt a tárgyalás során maximális köve­telések merültek fel. Amikor az osztályok VB. elé készítenek egy jelentést, javaslatot fel­tétlenül figyelembe kell venni, hogy minden iparágban mások a munká­sok. A múltban tradisiós multu szakszervezet volt a nyomdász, után­na következtek a vasasok, bányászok, bőrösök. A két háború között & nomenklatúra megváltozott, az épitők kerültek első helyre, mert a Kommunista P^rt ott jobban épült be. Vannak szakmai adottságok, kö­rülmények, amelyek figyelembevétele nélkül nem tárgyalhatunk egy-egy kérdést. Minden jelentés készítésénél fel kell erre figyelni, mert ha nem sematikusan húzunk minden szakmára jellemzést és határozatot. Nem helyes ha maximálisan az egész építőipar morális helyzetét akar­juk megjavítani. Előbb súlypontokat kell kiképezni, bizonyos helyeken szervezett kommunista magot kiépíteni. Az építőiparban a társadalmi tulajdon védelmének kérdése is máskép néz ki pl. mint a vasiparban. Az élelmiszeriparnál pl. ha raktárt csinálnak 5 %-ot eleve leírnak, mert ez, vagy az történik az áruval. Az építőiparnál is ez a helyzet. A javaslatoknál terjednek ki a figyelem arra, hogy folytassanak meg­beszélést, tanácskozást az épitőipari munkások szakszervezeti vezeté­sével. Kezdjük realizálni azokat az elveket, szempontokat, amelyek a SZOT Kongresszuson érvényesültek. Ellene vagyok a maximális követeléseknek. A deklasszált elemek komoly problémát jelentenek. Megfelelő kommunis­ta mag, kommunista aktívák kialakításával tudunk itt megoldást talál­ni. Bizonyos minimális lépések megtétele után az előterjesztett javaslat a kiegészítésekkel reális lesz a mi munkánk számára. Nem vagyok pesszimista, reálisnak tartom azt a megállapítást, hogy a dolgozók között a munkaerkölcs lazulása ellenére jó a hangulat. Azért jó a hangulat, mert az országban stabilitás van, a pártpoliti­kája helyes. Erre a gondolatra építsék rá a jelentést. Maros elvtársnőt és Kiss elvtársat arra kérjük, hogy az itt elmondot­takat próbálják végig vezetni saját területükön és adjanak számunkra tapasztalatokat, amelyeket vidékre levihetünk, mert ott szörnyű a helyzet az építőipar területén. Szempontokat, gyakorlati tapasztala­tokat adhatunk számukra. Továbbá nézzenek körül, hogy a káderek kos­zul kiket irányithatunk át építkezésre, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR T

Next

/
Thumbnails
Contents