MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-12-10 40. öe. - 1958_VB 40/37

- lo lehetőségük van különböző tanulmányokat elsajátítani, nem "beszélve arról, hogy itt - helyesen - elsősorban legfontosabb a marxista ismeretek növelése* Nagyon elszigetelt, mondhatni is-* meretlen jelenség az, hogy leüljenek egy munkatárssal, amikor a munkáját értékelik és megrajzolják előtte, hogy a pártnak, közelebbiéi meghatározva az illető pártszervnek a jövőre vonatkozóan személyével kapcsolatban mi az elképzelése. Ha ezt meghonosítjuk két dolgot oldunk meg: perspektívát rajzolunk az illető előtt, biztonságot, nyugodtságot teremtünk benne, mely munkájára, kedvére jó hatással van és ugyanakkor, amikor egyetértését elnyerjük a jövőre vonatkozólag, Cbenne is kialakítottuk azt, hogy tanulásának, érdeklődésének milyen tendenciát adjon. Ezzel együtt a pártnak is segítséget adunk az egyes területek funkcióinak jövőbeni megoldására. 3./ A bírálat, önbírálat pártszerveinkben és szervezeteinkben megjavult, segítette ezt az egész pártmunkában mindjobban jelentkező szabadabb légkör. Helyesnek bizonyult a Budapesti PB. részéről az, hogy hosszabb idő óta szerzett tapasztalatok alapján egyenként értékelte a kerületi pártbizottságok munkáját, vezető káderek munkamódszerét, magatartását. Néhány kerületben - ennek alapján - tovább vitték ezt a módszert és értékelték a legfontosabb pártszervek és szervezetek vezetését, tevékenységét. De előfordult, hogy egyéneknek ma sem mondják meg hibáikat és • azt, hogy nem tudja megoldani a rábízott feladatokat, mert pzok túlnőttek rajta. Ez árt a pártnak, az illető kádernek is. Az ok legtöbbször, amely miatt az illetőnek nem mondják el azt, hogy "rendes, régi elvtárs, az ellenforradalom alatt is helytállt" - tehát liberális álláspont, amely álhumanizmust szül. Az ilyen esetek "elzárják" uj, tehetséges, rátermettebb káderek funkcióba állítását. Afckor, amikor az egyes munkatársak, vagy pártkáderek munkájának bírálatáról, értékeléséről beszélünk, meg kell említeni azt is, hogy a pártapparátusokban és általában a pártkáderekkel való foglalkozás terén igen gyéren bánunk, vagy egyáltalán nem alkalmazzuk a diíséretnek, mint a hevelés egyik fontos elemének módszerét. ORSZÁGOS I.EVtfr.TÁ»