MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958
1958-10-20 36. öe. - 1958_VB 36/6
• - 4 Javaslom; ho y araikor a Jelentés és a határozat megszövegezésére kerül a sor, induljunk ki az 1956 novemberi határozatból, rögzitgük le,« hogy a határozatnak két, illetve három lépcsője volt, az 1956 december, és 1957 első negyede, majd az ezt követő időszakban lehetséges volt, hogy oda nem való elemek kerültek be a pártba. Pl, április 1, és május 1.között lépett be a pártba Budapest párttagságának fele. Egy hónap alatt megduplázódott a párttagság létszáma. Ezután következni kell annak, hogy megmutassuk a mi munkánknak mi volt a hibája, hogy ezt a nyomást nem tudtuk leküzdeni és ennek alapján nézzék meg azokat a határozati javaslati pontokat amik születtek. Itt kell egy olyan pontnak is lennie, hogy a felsőbb szerv határozatát köteles mindenki végrehajtani.S ha kifogás van, akkor a felsőbb szervnél fellebbezni kell. Kiss Dezső elvtárs ; Én az anyag szemléletével szeretnék vitatkozni. Három oldalon keresztül a kerületi és üzemi fegyelmi bizottságok munkáját csepüli. Ez szerintem nem jó, mert van benne olyan megállapítás is, hogy a pártszervezetek jó munkát végeztek. Amikor a pártszervezetek ilyen ^ól hajtották végre a feladatokat, akkor a fegyelmi bizottság is feltétlenül jól dolgozott. Ezek a megállapítások után lehetne rátérni, hogy milyen problémák vannak. Itt nekünk számolni kell azzal, hogy az ellenforradalom után zür-zavar volt, szubjektiven intéztük az emberek ügyeit, másrészt látni kell azt is, hogy sok olyan ember dolgozik fegyelmi ügyekkél, akik ezt a munkát nem-igen értik. Az anyagban szerepel, hogy a legközelebbi pártkongresszuson javasolni kell a fegyelmi ügyek lezárására előirt határidő meghosszabbítását. Ugy gondolom, hogy erre nincs szükség, hiszen a fegyelmi ügyek nagyrésze viszonylag egyszerűbb ügy, s ezeket meg lehet két hónapon belül csinálni. Néha van olyan e^et, amikor ez nem megy, akkor határidőhosszabbitást kell kérni. De szerintem ezért nem kell ^zervezeti Szabályzatot módositani. Asztalos László elvtárs ; 1958-ban a Központi Ellenőrző Bizottság 16 budapesti ügyet tárgyalt, s ebből csak 4-et enyhített.Ha ebből indulnánk ki, azt látnánk, hogy a KEB. liberális. Egészséges az a jelenség, hogy amikor alsóbb pártszervezetnek észrevétele van, azt tegye meg a felsőbb pártszerv felé. Meg kell mondani, hogy nemcsak a Budapesti Pártbizottság, de még a KEB döntése ellen is igen sokszor tiltakoznak az alsóbb pártszervek. Ha mindez pártszerü keretek között történik ez helyes, ez erősiti a pártdemokráciát ós a kapcsolatot csak javíthatja. Egyik ilyen esetünk volt, hogy a Járási Pártbizottság nem értett egyet a KEB döntésével. Mi kiutaztunk a helyszinre közösen megbeszéltük a dolgokat, végül kiderült, hogy nekünk volt igazunk, - s igy a járási elvtársak is meg voltak nyugodva. Általános tapasztalatunk a fegyelmi munkával kapcsolatosan, OHMAGOSUSVÉtTAjT , C