MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958
1958-09-15 34. öe. - 1958_VB 34/66
^ 4 E hibák figökorét a következőkben gátjuk. A pártszervezet vezetőségének, elsősorban a pártszervezet titkárának munkástilusa szektás irányban húzza a pártszervezet tevékenységét. A pártszervezet egyes vezetődnek szektás hibái és módszerei a túlzott befelőfordulást, a bizalmatlan légkör kialakulását, a pártonkívüliek között végzendő politikai aprómunka háttérboszoritását eredményezte. Kezdetben az a tény, hogy az ellenforradalom alatt és után a volt MDP tag orvosok egyrésze nem állt ki a párt politikája mellett, helytelen nézetekot vallott, egy részük aktivan, más részük passzív magatartásával gátolta a pártszervezet munkáját, elkeserítette az elvtársakat. így alakult ki a bizalmatlanság légköre, ami odavezetett, hogy politikai problémájukkal együtt magukra hagytak embereket, ahelyett,hogy a párt értelmiség politikájának megfelelően szilárd elvi alapon, SZÍVÓS, türelmes politikai nevelő és felvilágosító munkával, személyes jó kapcsolat megteremtésével segítettek volna abban, hogy ezek az emberek minél előbb a legalapvetőbb kérdésekben tisztán lássák a párt politikáját, ^emcsak az a cél, hogy a legjobbak lépjenek be a pártba, hanem az is, hogy az orvosok zönc támogassa a pártszervezetet, rajta keresztül az egész pártot. Véleményünk szerint ezt a célt a pártszervezetnek még nem sikerült elérnie, sőt a pártonkívüli főorvosok egy része és a pártszervezet között a viszony ma már egyáltalán nem mondható kielégítőnek. A feléjük megnyilvánuló bizalmatlanság miatt ezek az emberek a pártvezetőség minden lépés* gyanakodva fogadják, viszont a pártvezetőség nem törődik azzal, hogy munkájukról, magatartásukról ezek az emberek milyen véleményt formálnak, mondván, hogy ezeknek az elemeknek az a céljuk, hogy a helyi pártszervezet erejét gyengítsék. Véleményünk szerint a pártszervezetnek ez az álláspontja nem indokolt és káros. Az elvtársak a kerületi pártbizottsággal folytatott elvi viták után ma már/belátják, ho^y a pártonkivüliok politikai problémáinak elhanyagolása, magukra hagyása nem helyes, de £ gyakorlati pártmunkában, -elsősorban a pártépités, a pártonkivülickkcl va.ló viszony megjavítása terén, - ennek eredményei nem jelentkeznek. Eredményesebben fejlődött volna a pártszervezet politikai munkája, ha a pártszervezet jobban él az elvi viták helyes módszerével és ilyen módon harcol a párt politikáját elferditő -különösen m