MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958

1958-08-18 32. öe. - 1958_VB 32/62

m - 3 * bírálatát. Erős mdg a hajlan - korábbi hibák eredményeképpen - az érvekben gazdag bírálat helycttcsitésérc. a jelzők halmozására. Különösen a jugoszláv revizionista nczetokkol kapcsolatban. A II. évfolyamon osetonkent tapasztalható volt gazdasági funkcionáriusoknál bizonyos tartózkodó rokonszenv a revizionista nézeteik miatt megbírált közgazdászok - pl. Nagy Tamás, Péter György ós mások" iránt. Tartózkodás a vólemény-nyilvánitástól a jugoszláv revizionista nézetek közgazdasági vonatkozásai iránt. Ezek a jelenségek bizonyos mértókig a tanítás, az előadások gyengeségeit is mutatják, de a hallgatók jelentős részénél a folyóiratok, dokumentumok figyelemmel kisérésének, feldolgozásának hiányát, is. Az ideológiai harc feladatai során a vallásos elmaradottság elleni harc kérdéseiről sok szó esett a tanfolyamunkon. A vallás társadalmi szerepét és a vallásos elmaradottság elleni harc szükségességét megértették. Általános jelenség volt, hogy a vallás elleni harc módszereit helytelenül fogták fel. Ugyanis a vallás elleni harc fő módszerét a felvilágosításban, az ateista propagandában, a természettudományos ismeretek terjesztósében látták. A vallás társadalmi gyökerei ellen folytatandó harcot, azt a tanítást, hogy a vallás elleni harc az osztályharc fő kérdéseinek van alárendelve és annak része, figyelmen kivül hagyták. A III. évfolyamon tanuló elvtársak munkájában legfontosabb eredménye a nemzetközi munkásmozgalom története jelenlegi helyzeténok jÖ ismerete. Ezek között is kimagasló helyet foglal ol a XX. Kongroszszus anyagának részletes, alapos feldolgozása. Gyöngébben ismerték egyes országok munkásmozgalmának a XX, Kongresszus utáni holyzetét. Előfordultak még nézetek, amelyek a ezemélyi kultusz okát az objoktiv körülményekből vezették le. A magyar munkásmozgalom történetét az első félévhez képest jobban ismerték, de itt meg mindig nem kielégitőek az eröimények. Ennek oka jelentős részben a téma kidolgozatlanságában,, az egyes korszakok anyagának nem kellő rendszerezettségében van. Az egyes előadásokat a nagy tényanyag és a hiányos elemzés jellemzi. A tényanyag rendszerezetlensége módszertani nehézségeket okoz a tanításban. Az előadások ilyen természete a hallgatókat a tényanyag megtanulására ösztönül