MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958
1958-08-04 31. öe. - 1958_VB 31/57
, -122,/ Hegállapiuható, hogy az ellenforradalom előtti idővel szemben ma már egyetlen iparágban sincs általánosan súlyos bérfeszültség. A bérezéssel kapcsolatban legszélesebb körben jelentkezett az a vélemény, hogy meg kellene szüntetni a plafont, mert ezt ma már túlhaladta az élet. Sok munkás jelentette ki, hogy ma már számosan kazülük magasabb átlaggal tudna elszámolni, /elsősorban vasas üzemekről van szó/ do nem engedi a plafon. Egyesek ebben a görcsös ragaszkodásban a plafon-rendszerhez, tudatos visszatartást látnak. Elmondták munkások, hogy 3-4-5 napot is dolgoznak sokszor lazán és mégis megvan az átlag. Nagyon sok felé követelték, hogy a selejtkártéritésnél ne csak a fizikai dolgozót büntessék, hanem a szerkesztést, adminisztratív dolgozókat, gyártási rányit ókat, ha azok is kö étnek el hibát. Többen felvetették a KTSZ-eknél dolgozók indokolatlanul magasabb béreit. A VIII,kerületben pl. 1958. első ne yodében az állami iparban egy főre cső kifizetett havi bér 1462.- Ft. volt. A kerületi KTSZ-eknél ez az összeg 176o*- Ft-ot Tfott ki, 3./ Az 1958- évi jövedelemhez hozzá számitandó az idén először kifizetett nyereségrészesedés. A nyereségrészesedésnek általában nagyon örülnek a munkások. Ugyanakkor gyakori volt, hogy a nehézipari üzemekben a dolgozók kévéseitek a nyereségrészesedésüket, összühasonlitva a könnyűiparban és a kisipari szövetkezeteknél sürün előforduló 18-2o napos nyereségrészesedéssel. Volt, aki ugy tette fel a kérdést: "hát már nem a nehézipar fejlesztése a le fontosabb". Az a gondol :it, hogy "jobban dolgozzunk, több lesz a nyereségrészesedés" már kezd átmenni ugyan a köztudatba, ugyanakkor azontan sokan felvetik, hogy amelyik vállalatnak ügyesebb a, jogásza, vagy a főkönyvelője, az többet kap, "A munkásoknak ebbe kevés a beleszólása", mondták el sokan. A munkásoknak általában az a vél enénypk a nyereségrészese désről, h ogy anna k reális megnöveléséhez azeddigin él sokkal jobba n be k ell vonni a munkásokat.Sokkal in kább kel l tájékoztatni őket az akadályozó tényezők ről és sokkal bátrab ban kell ismét támaszkodni , a munkaverseny h elyes módszerein keresztül is, az öntudatos munkás ok élenjáró kezdeményezé sére. 4»/ Az a_s zociái_is kérdés, amelyi k a budapesti munkásosztá ly legna gyobb mértékben foglalkozta tja és amelyik na gyon súlyosan érinti, a z a lakáshelyzjt, A jellemző az, hogy a különbözz^ t*Vfc.TÍ«l
