MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1958
1958-05-26 25. öe. - 1958_VB 25/45
- 2 M kérdései és az Időszerű kérdések tanfolyamainak, melyek jól kapcsolódtak a pártszervezetek előtt álló agitációs feladatokhoz. Tartalmi kérdések: a./ Az 1957-es határozat időszakában üzemeinkben, hivatalokban az értekezleteken, gyűléseken meg visszatérő téma volt a "forradalom vagy ellenforradalom" vitatott kérdése. Fokozatosan, de különösen az Októberi Porradalom 40. évfordulóját követő időszakban ez a kérdés lekerült a napirendről. Az agitáció ebben a kérdésben harcos, szenvedélyes volt, sikerét elősegitették a különböző és a témához kapcsolódó kiadványok. Mindez nem jelenti azt, hogy ma már nincsenek téves nézetek, mert még a munkások között is vannak olyanok, akik az ellenforradalom és forradalom elvi kérdésébe:; nem látnak tisztán. 3zért különösen a propaganda munkánkban továbbra is napirenden kell tartani, s különösen értelmiségi és kispolgári körökben szinvonalam elméleti vitákban tovább is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, b./ Az ellenforradalmat megelőzően, do később, 1957-ben is igen széleskörű volt a nacionalista, szovjetellenos hangulat, többhelyon hangoztatták az ellenség részéről tudatosan terjesztett területi követelések és a függetlenség jelszavait. Sok helyen, még á legfontosabb nagyüzemeinkben is, antiszemita megnyilvánulások voltak. Szén a téren is jelentős változás történt. Helyesnek bizonyult, hogy ezeket a kérdésekéi; őszintén, bátran vetették fel a különböző megbeszéléseken, gyűléseken a párt vezetői is. Meg kell emliteni, hogy különösen nagyjelentőségű volt a nacionalista hangok leküzdésében a szovjet tudomány legutóbbi eredményeinek a szovjet pártás kormányküldöttség, elsősorban Hruscsov elvtárs bőszedéinek, és annak a politikának, arait a Szovjetunió folytatott a békés egymás mellett élés megvalósításáért. Mivel üzemeinkben, munkahelyokon általában a szovjet-magyar barátság őszinte megnyilvánulásait lehetett tapa-sztalni április 4.-én, vagy május l.-en, - az ellenség is taktikát változtatott, QOLÍ; már nyilt szovjetellenos hangokat csak igen kivételesen, elszórtan lehet észlelni, do közvetve most is folytatják az egitációt különösen értelmiségi, kispolgári körökben. /"Azért nincs fánk, mórt erdeink megszállt területen vannak""Ha mindegy a szocialista országok viszonyában a területi kérdés, akkor miért nem tartozhat hozzánk Felvidék és IDrdály." - "Miért nem fór meg egymás mellett a semlegesség ás a szovjet barátság" stb*,/ OR6ZAOOS LEVÉtTAü