MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-09-09 6. öe. - 1957_VB 6/74
P6. itóola Feljegyzés b^ a XIX. kerülstbs klküldStt brigád tapasztalatairól. • XIX. kerületi pártszervezet nov. 11-én alakult meg. A vezetőség tagjai zömében a munkásmozgalomban hosszú évek éta résztvevő elvtársak lettek. Egy részük helyben lakott, más részük viszont, mint régi kispesti visszament oda. A volt liDP-funkcionáriusok közül mindössze kettőt választottak be nagynehezen, még a KV által megbizott elvtárs is, mint egyik résztvevő és nem mint szervező szerepelt. Ennek egyik ola volt az, hogy a régi kerületi apparátus tulajdonképpen 23-ra, az utolsó 1-2 hét alatt felbomlott. Erős pártellenes nézetek szinte megbénították nemcsak a munkát, de az elvtársak egymáshoz való viszonyát is. Tóth Endre, Szálai, Gelegonya,stb. elvtársak az apparátusból teljesen a Hagy Imre vonal mellé álltak és minden pártellenes cikk /Kucsera/ vagy pártellenes beszéd "Háy Gyula kultúrház! beszéde" megértésre talált náluk. Gólya, Dóra, Bende, stb. elvtársakat szektánsaknak és műveletlennek tartották. Gólya elvtárssal szemben ezen kivül erkölcsi kiforás is volt, bár ezt mondták nyíltan. A régi apparátus fügeetlenitett munkatársai közül 4-5 elvtárs lakott eaak Kispe/e'sten, a többi idegenből volt és okt. 24-25.e után egyréezük nem tudott, másrészük nem is akart visszamenni a kerületbe. Mindezek mellett a fenti összetétel abból is adódott, hogy a régi elvtársak nem is hívták meg a PB régi tagjait a választásra, a beválasztott két elvtárs is véletlenül tudott az alakulás ről. Az általánosnál itt jobban érvényesült az a nézet, "kompromittáltak ki a vezetésből!", Ezt Karácsonyi elvtárs /VB-tag/ ugy fogalmazta meg, "ez volt a Btér-irányzat". Az IB-on belül emiatt első perctől kezdve nem volt egység, előbb csak a régi és a volt MDF-tagok közötti személyi ellentőt mutatkozct meg. A munka során azonban gyorsan kiütköztek a módszerbeli külínb* ségek is. Az apparátus egy része -főleg a teJíületről odajövő elvtársakkal vitázott, körzeti pártszervezeteket hoztak létre, és csak kisebb részük tekintette főfeladatnak az üzemekben végzett munkát. Ez is egyik oka volt, hogy az üzemekben igen későn és lassan indult £ pártszervezés, zenkivül elvi kérdésekben is voltak ellentétek és ezek jelentették a legnagyobb veszélyt a pártegység mege ősitésózx, magában a pártbizottságban is, de természetesen ez kihatott az üzemekre is* A személyi ellentét szinte elmérgesedett Boór, majd Sáros! elvtárs leváltásával. Nyíltan itt a Budapesti Pártbizottság "felháborító módszere" körül Helyt a vita, a vd óságban arról volt sző, hogy Ők felosztották maguk között a funkciókat és ez meg lett zavarva. Ezután világosan két csoport volt: egyik oldalon Bujtor, Sárosi, Hochwalter elvtársak "rehabilitálni Bőért" jelszóval, másik oldalon Yig, Ladosné, Csaté és általában az üzemből beválasztott elvtársak Dóra elvtárs mellett. Természetesen mindkét csoport a maga bázisát igyekezett erősíteni, végül sikerült a helyes vonalat biztosítani, de nem ugy, hogy nyíltan felszámolták volna egymás közötti nézeteitéréseiket, igyekeztek elsimítani a dolgok élét, itt-ott engedményeket adni. Pld. Bujtor elvtársat elfogadták a fegyelmi bizottság elnökének, pedig a ml elvtársaink kezdettől fogva látták, hogy Ő a haní adó a felső pártvezetés lejáratásában, a párthatározatok állandó "bírálatában". 0 " e2A °08 LBVÉLTAS
