MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-09-09 6. öe. - 1957_VB 6/32
- 3 Azelőtt Dóra elvtárs is kijárt, december végéiá azonban \ be sem tette a lábát az üzembe, amit akkor szóvá is tet-\ tem neki. A jelentésben van egy sor dolog, amit tenden- \ ciózusan kiragadtak, ugyanakkor egy sor dologról nem emlékeznek meg, amit szerintem feltétlenül érinteni kellett volna. Pl. a 3. oldalon a második bekezdésben is idéznek a hozzászólásomból, de kihagynak egy -jelentékeny részt és igy hiányosan természetesen masKépuen hat. Közoeneső részeket hagynak ki, maid uira folytának. Boér elvtárssal kapcsolatban én nem azt kifogásoltam, hogy elboesájtották, hogy nem rehabilitálták, hanem azí, hogy kétséget hagynak űoér elvtárs helyzetet illetően. Elmondtam, hogy munka nélkül van. és különböző elvtársak adományaiból tartja fenn magát. A 4. oldalon szintén idéznek hozzászólásomból ós közben 1 ényeges dolgokat kihagynak, majd újra folytatják, sok ilyen példát tudnék mondani. így kiragadni dobokat nem lenét* Én minden erőmmel küzdöttem azért, hogy a párt ügyét előbbrevigyem. Én nem ismertem fáradtságot sem novemberben, sem később. Az iskolában ahol igazgató vagyok, januárban - éppen azért, mert időm túlnyomó részét üzemekben töltöttem - megjegyezték, hogy jó lenne, ha az iskolának igazgatója is lenne. Elég nehéz helyzetem volt. A jelentés egy szóval sem emliti, nogy kint jártam üzemekben. Kern tudom mi a szándékuk az elvtársaknak, ebben a dologban. Azt szeretném kérni a pártbizottságtól, hogy ezt a kérdést alaposan vizsgálják meg és nem tartom helyesnek, hogv elvtársakat általánosításokkal, kiragadásokkal próbálnak lehetetlenné tenni. Sárosi Imre elvtárs: Elöljáróban a következő dolgokkal akarok foglalkozni: A melléklet Erdei István hozzászólását közli, ami a pártbizottsági ülésen hangzott el. Ezt olyan formában veti fel. hogy aki engem nem ismer ugy látja, hogy azt vettem fel csak, aki csibész volt. Ez a megallapitás nem áll fenn. Arról is beszél, hogy igazoltam az ellenforradalmárokat és, hogy az ellenforradalom érdeme volt Rákosi Mátyás elvtávolitása. En sokkal nagyobb tisztelettel v iseltettem Rákosi Mátyás személye iránt, ón harcoltam a kiszabadításáért és az egész vonalvezetéséért. A másik dolog, amivel foglalkozni akarok. Az any^ első részében a személyi vonatkozású dolgokkal egyetértek. Azonban azzal a résszel t ami egyes régi kispesti elvtársakkal ugy foglalkozik, hogy egyrészük frakciókban vett részt, nem ertek egyet. Nem ez volt a jellemző Kispesten. Itt tulajdonkeppen lényegében csak harminchatban voltak frakciók. A í)eményistak 1936-ban és utána megsemmisültek, illt ez Erzsébetre, Csepelre, Kispesten 1936. után beszélni lehetett a KMP. és SzDP.-ről. Engedjék meg az elvtársak, hogy ezt a kispesti mozgalom szempontjából szögezzem le.