MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-08-26 5. öe. - 1957_VB 5/10
Sokan nem értenek egyet, hogy van egy névsor azokról, akik külföldre mehetnek es igy van aki hatszor is volt már és vannak köztes képességűek, akik egyszer sem voltak külföldön. Tudomásom szerint üzemi területen is van ilyen probléma. Helyes volna aktivizálni az értelmiségi dolgozókat. Pl. bevonni az egyetemen, az iparban és a kereskedelemben dolgozó szakembereket egy-egy terv, stb. elkészítésébe és igy a különböző területen dolgozók tudása sok segítséget nyújtana. Helyes volna, ha szorosabb lenne az ipar és'a ke-' reskedelem szakembereinek kapcsolata. A kitüntetésekkel hasonló a helyzet, mint az utazással. Van akinek már legalább 6 kitüntetése van, van akinek egy sem. I bírálatról: van olyan tapasztalat, hogy rágalmaznak egyeseket, különösen ha valaki az illető helyére szeretne kerülni. Ilyenkor le kell ülni az illetővel és nyíltan meg kell mondani a véleményt a magatartásáról. Sokan a műszaki értelmiség közül azért nem lépnek be a pártba, mert félnek. A külföldi hírszolgálat olyan agitációt fejt ki, hogy akik nem lépnek be ? azok a haza hü fiai és akik belépnek azok árulók. A mi agitációnk ezt nem tudja megcáfolni. Nálunk is vannak olyan professzorok, hárman is. akik becsületesek, mellettünk vannak, de félnek. A nyugati propaganda főleg a fiatalokat félemlítette meg. Októberben kb. lo $ disszidált, ezek között professzor, docens egy sincs. A régi értelmiségnek többet kellene beszélni, hogy a múltban hogyan éltek, hogy megbecsüljék a fiatalok a mai életüket. A mi területünkön az első 5 éves tervnél a párt nem kérte ki az értelmiség véleményét, a második 5 éves tervnél már támaszkodott rájuk. Ezt nagyon pozitívan értékelik. A BPBnak javasolni kell, hogy minél szélesebb körben kériék ki a műszaki értelmiség véleményét és különböző feladatokat kapjanak a különböző területen dolgozók. Nincs kidolgozva a műszaki értelmiség politikában, milyen mérnökszükseglet van, hova kell elhelyezni. A végzős hallgatók elhelyezésénél nagy probléma volt. A fizetésekkel kapcsciatban: az egyetemi tanársegéd fizetése 12oo, 13oo forint, a végzős hallgatóknál eddig 1.8oo a minimum. Javítani akartuk az egyetem összetételét, de a kevés fizetés miatt az iparból nem jönnek el. • Az elmúlt 12 évben a kommunista szateaberek v kérdésével nem foglalkoztunk megfelelően. A pártonkivülieknek udvaroltunk, és akik a parton belül voltak, azokkal nem törődtünk. Külföldre küldjünk kommunista szakembereket is, hogy a vezető értelmiség utánpótlását biztosítani tudjuk. Nagy Kálmán elvtárs: A jelentés nem alkalmas arra, hogy megfelelő következtetéseket tudjunk belőle levonni. Túl sokat akar markolni és keveset fog. Trautman elvtárs és Tóth elvtársis mondták, hogy más a Droblémája a műszaki értelmiségnek az üzemekben, hivatalokban, irodákban, és ha ossz egészében van is közös problémáiuk, alapiában mégis más. r