MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-08-26 5. öe. - 1957_VB 5/8
Csak örömmel lehet üdvözölni az okate szigorításokat, amelyek ezzel kapcsolatban az utóbbi években bekövetkeztek. Ezeknek jó hatással kell lenni az értelmiségiekre, akiket nem szabad, elkényeztetni azzal, hogy már a IV."évütex töltve pontosan tudják, hogy hova menneK főmérnöknek, vagy esetleg még magasabb beosztásba. Mert ha valaki előtt ennyire biztos a magas pozició, azt nem serkenti semmi a. szakmában való elmélyedésre, lem azt mondom, hogy hozzuk vissza azt a kilátástalanságot a fiataloknak, mint ami azelőtt volt. de azért ne lehessen olyan jelenségeket tapasztalni, mint én tapasztaltam 1951-52-ben, amikor kihívtak a Budapesti Műegyetemre, ahol a hallgatókkal kellett-beszélni, hogy folytassák a tanulást, mert mai' év elején meg tudták beosztásukat és ezért nem akartak tanulni. Nem árt azért ilyen vonatkozásban megmutatni a régi és az'uj értelmiség helyzetét, az aköz.ti különbséget. Most, hogy külföldre javasolunk fiatal értelmiségieket, kiderül, hogy lo szót nem tudnak akármelyik fontos nyelvből. Sajnos a szaksajtónk i« mindent készen tár eléjük. A mi Időnkben szinte eseményszámba ment. ha szakirodalom magyar nyelven megjelent. Mi kénytelenek voltunk külföldi nyelveket tanulni. Ez egy komoly kérdés. A mi fiataljaink nagyon sterilek, nincsenek hozzászoktatva az élet küzdelmeíez. Sokkal többet kellene követelni tőlük, mint amit eddig követeltünk. Tehát ne a politikai beállitottságot tanulják: el az idősebbektől, de a nagyobb műveltségre, sokoldalúságra való törekvést, azt nyugdotan tanulják el, azt példázzak. Ami a felszabadulás után jó.volt ebben az. országban ? abban nagy része van a mi régi értelmiségünknek. Tehát amikor őket megdicsérjük, le kell választani tőlük azokat, akik ellenségekké valtak, akik disszidáltak, mert ez nem tipikus esete az értelmiségnek, -ez a szennye. Ezt a régi értelmiség magától elkülöníti. Van a régi értelmiség és a fiatalság között egy réteg, ami már nem ennyire jó. Ezek ifjúságukat a fasizmus dúlása közben töltötték Magyarországon. Ez a réteg sajnos nagyon meg van fertőzve. Ez már akkor is bizonyos könnyebbséggel kezdte a maga életét, ugyanis Magyarországon ebben az időben egy ipari konjunktúra következett be. Azok a könnyebbségek, amelyeik ma az ifjúságnak adva vannak, már akkor is adva voltak. Es ezek egy nagy részét .a fasiszta rendszer ideológiailag elragadta. Amennyire ismerem a szakma nyugatra távozóttak összetételét, éppen ebből a rétegből akad a túlnyomó többség. íím tudom pontosan idevágtak-e ezek a dolgok, amelyeket elmondtam. Mégegyszer és nagyon hangsúlyozottan szeretném kiU jelenteni azt, hogy a műszaki értelmiség elszakítása a többi értelmiségi szakmástói helytelen és ezt szüntessük meg. Az értelmiség egészéről beszéljünk. Kezeljük őket az értelmiségi rétegek fontos részeként és amit a műszaki értelmiség részére, mint fontos vívmányokat el lehet könyvelni, mint pl. magasabb megbecsülés, stb, azokat juttassuk azoknak is, akik velük együtt dolgoznak, tehát akár egy minisztériumban, egy vállalatnál. / bölcsészek, közgazdászok, jogászok legyenek olyan fontos emberként kezelve, mint a műszaki értelmiség./ ' OBftzAooe Í-SVÉLTAÜ L