MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-06-17 1. öe. - 1957_VB 1/24
2 [ORSZÁGOS LEYÉU&I ^ esetben megjegyzés volt a munkásőrséggel szemben. A munkás kerületekben szeretik a munkásőröket, igen sok esetben tanácsért fordulnak hozzájuk, igen sokan végignézik a munkásőrség gyakorlatait és. általános véleményük;, hogy a munkásőrség'felállításával a párt nagyon elősegítette a'közbintonság megjavulását. A III, V.,XV.,XVII., és XX. kerületekben az IntézőBizottságok csapat zászló" átadási ünnepségei alkalmával a társadalmi szervek képviseletein kivül a lakosság nagy tömegei '"s felvonultak, hol virágokkal, tapssal fejeztek ki szimpátiájukat a munkásőrséggel szemben. Ezzel szemben egyes kerületekbon mint a XI, XIII. kerületek zászló átadási ünnepségek nem voltak ' A \ ű-gazör"eL ! ve, mert azokat zárt helyen és nagyon szűk meghívót-;, körben vezették le, A munkásőrség szociális összetétele: A zászlóalj törzsekben általánosan megfelelő, a munkások aránya eléri a 75 fi-ot, értelmiségi 25 % Az I. és XVII* kerületben a zászlóalj törzs teljes egészében munkásokból áll. Igen rossz az V. kerületben, ahol a törzsben egyetlen munkás van. A VII. kerületben 22- fő közül csak 6 munkás van. A VIII. kerületben, ahol 15 fő közül 5 munkás van.. Megvizsgáltuk 5 budapesti zászlóalj , a II, IV. VII, XIII.,XXI. kerületet és megállapítottuk , hogy a kerületi Intézőbizottságoknak is van tennivalójuk az összetétel javításában. Legjobb a XXI. kerület, ahol a munkásőröknek 95 r ;ó-a fizikai munkás. A IV. kerületben 72 % munkás. A XIII. kerületben már 58 %- a munkás. A VII. kerületben a fizikai dolgozók arányszáma csak 38 % , a többi értelmiségi és alkalma-zott. A mellékelt kimutatás szerint 2.176 munkás5r hiány van Budapesten. Ez a hiány szorosan összefügg a párt-tagság növete désável ás azzal a''ténnyel is, hogy a munkáskerületekben az Intézőbizottságok is sokkal nagyobb követelményt támasztanak a munkásőrökkel szemben, mint azokban a kerületekben ahol sok kis üzem van. Továbbá a feltöltést hátráltatta az a tény is, hogy az első tervezés szerint december Jl-ig kellett volna feltölteni a munkásőrséget, A latsaim hiány zöme a nagyüzemi kerületekből adódik. /:a mellékelt kimutat ásbaa látható.:/ Kiképzés: Legfontosabb feladatnak tartottuk, hogy a munkásőrök minél gyorsabban megtanulják a fegyverek kezelését és lőj jenek saját fegyverükkel. A minimális igénybevételi óraszám, havi 14 óraszám mellett a lövészeten kívül meg kellett tanulni minimálisan az alaki szabályzatot, egyszer végre kellett hajtani riadót, gyakorolni kellett a karhatalmi harcászatot. Ezenkívül megtanulták a munkásőrök az első segélynyújtás alapjait is. Az igen kevés óraszám ami a kiképzés rendelkezésére állt bizonyítja, hogy még a kiképzés alapjainál tartunk.Ezt még nehezíti az a körülmény is, hogy Budapesten I.806 funkcionárius van a munkásőrségben, akik elfoglaltságuk miatt sokszor nem tudnak megjelenni a foglalkozáson. Ez kihat a fegyelemre, A hiányosságok dacára a lövészeti eredmények mégis meglepőek, mert géppisztolyból és karabélyból , eddig *" , munkásörök elérték a megfelelő szintet.. A pisztoly lőeredm^nye nem megfelelő, Az• I., VI.-,IXP ,és XII, kerület lövészetet még nem hajtott végre.
