MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-12-16 14. öe. - 1957_VB 14/44

- 2 - ' m 1./ gines kellőképpen politikailag kidolgozva az üzemi pártszervezetek vezető azerepe a termelés gazdaságos befolyáséra. Nagyfokú értetlenség, ut és módszerkeresés tapasztalható a legjobb formák kialakításában. A párt és egyénenként a párt tagjainak felelős­ségét nem tudták egyértelműen tisztázni. A probléma ugy merül fel, hogy mennyiben lehet felelős a pártszervezet a funkcionárius és az egy­szerű párttag, a termelés hiányosságaiért, amikor felelős gazdasági szer­vek és vezetők irányitjók Ténylegesen a t érme és t, amikor állami, gaz­dasági vonalon határozzák meg az üzem konkrét gazdasági feladatat. Nagyon sok üzemi pártszervezet nem ismerte fel még azt az erőt. melyet a kollektíva tapasztalatainak összegyűjtése, a munkások kezdeményezé­sei jelentelek a termelési feladatok sikeresebb végrehajtáséban. A pártirányítás és a felelősség tisztázatlansága következtében a ter­melés pértellenőrzésének értelmezése körül is zavarok mutatkoznak. Egyesek ugy vélekednek, hogy a felelősség a termelésért nem a pártot^ hanem kizárólag csak a gazdasági szerveket terheli és ezért közömbösek az ellenőrzés iránt. A ELstext fonóüzem vezetője szerint a párt most helyesen irányit, mert őt nem számoltatják be, s igy ennélfogva nem is avatkozik a gazdasági munkába. Másoknak az a véleménye, hogy a gazda­ségi vezetők nem elég megbízhatóak, ezéfct a pártnak bele kell avatkoz­ni a termelés irányításába. Mindkét álláspont egy üzemen belül egymás mellett megtalálhatók. Azoknál a pártszervezeteknél, ahol a termelés pértellenőrzésével az általánosnál jobban foglalkoznak ott is problémát jelent többek közt az, hogy mennyire lehet operátiv a pártszervezet munkája, hogy a gaz­dasági vezetők egyszemélyi felelősségét ne sértsék meg. 2./ Fékezi a pártszervezetek munkáiét az a nézet, melv szerint gazda­sági helyzetünk ma jobb, mint bérmikor . Ez az álláspont a felszinességet tükrözi. A III. negyedévi tervek szá­zalékos teljesítésére és túlteljesítése mögött nem látják, hogy lénye­gében erősen csökkentett tervekről van szó, hogy a tavalyi III. negyed­éves termelési szintet nem értük el. A pártszervezetek munkájában e nézetek ugy hatnak ki a gyakorlatban, hogy a végrehajtás legjobb módszerének kutatásától eltérítik a párt ­szervezetek figyelmét. Az 1956. évi bázis időszakának elhallgatása nyotn • n lebecsülik gazdasági helyzetünk súlyosságát és ez a megnyugvá­si álláspont leszerelőleg hat vezetőkre és dolgozókra egyaránt. A Kistext-gyárban a vezetők és dolgozók olyan álláspontot képviselnek, hogy a gyér fennállása óta olyan termelési eredményeket nem értek , mint jelenleg. Ilyenformán mozgósítólag a több és jobb irermelésre nem tudnak kihatni. 5^/ A pártfunkcionáriusok körében kialakult egy olyan szemlélet, hogy az állami. minis ztériumirendel kezeseket csak fenntartásokkal lehet fogadni. Több fontos rendelkezésnél melyet párthatározatok is támogat­nak tapasztalható meg nem értés, sőt esetenként ellenállás is. Igy pl. Az étilagbér ellenőrzésből csak a negativ hatésokat emelik ki. Megórtő­ek azzal, hogy egyes munkások • szekrénypénzt • tartalékoljanak. Hallgatólag tudomásul veszik a teljesítmények visszatartásét, mert ez szerintük az átlagbér túllépéshez vezetne. Számitások alapján kimutat­ható, hogy a D e j Hajógyárban az 1 főre eső termelési idő 5,9 óra, holott a jelenlegi feltételek 7 órás kihasználást biztositanénak. Más gyárak­ban is hasonló a helyzet, noha ilyen konkrétan fel sem tárták. Az át­lagbér ellenzői arra hivatkoznak, hogy a munkásvándorlés egyik fő oka a saját gyári átlagbér alacsony mértéke. Miközben az állami rendelkezések helytelen érteiemezésáből egy egészség­* '•• \* ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Vt ',

Next

/
Thumbnails
Contents