MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957

1957-12-02 13. öe. - 1957_VB 13/69

• . £9 i _ 3 A jelöltek sikeres kiválogatása a kerületi pártbizottságok, a tanács és a Hazafias Népfront alapos munkájának volt köszönhető. Hiba volt azonban az, hogy a kiválogatásnál a könnyebb ellenállás vonalán haladtak, nem volt megfelelő törekvés arra, hogy nagyobb arányban válasszanak ki erre a munkára alkalmas pártonkivüljL dolgozókat. A megválasztott tanácstagok 2/3-része párttag. A megválasztott 453 kerületi tanácstagból 152, és a fővárosi tanácstagok között 27 személyből 4 fő a pártonkívüli. A jelölőgyülések előkészítéséhez a kerületi pártbizottságoknak mindössze néhány nap állt rendelkezésükre, mert erre megkésve kaptak instrukciót a Budapesti Pártbizottságtól. így a gyűléseket nem előzte meg kellő' politikai munka. A mozgósítást elsősor-, ban tanácstagok, tanácsösszekötők és lakóbizottsági tagok végezték, A lakosság megjelenése budapesti átlagban nézve valamivel jobb volt, mint az azt megelőző tanácstagi beszámolók átlaga. Ez azonban kerületenként igen változó. Kerületi tanácstagok esetében átlagban 58, fővárosi tanácstagoknál 109 fő vett részt egy-egy jelölőgyülésen. Egyes kerületekben ennél jobb volt az eredmény, igy pl. a XI. kerületben 87 fő, a VIII. kerületben 74 fő, a XIII. kerületben 68 fő. Ezzel szemben a III, kerületben csak 25 fős átlagot értek el. Több kerületben a jelölőgyülések előkészítésénél a könnyebb ellenállás vonalán haladtak. Nem bizva abban, hogy a körzeti lakosság részéről elégséges lesz a megjelenés, ezért blztositékképpGn szép számban mozgósítottak üzemi dolgozókat is. Az ilyen jelölőgyülések politikailag sikertelenek, és általánosak voltak, mivel nem a helyi választópolgárokat érintették. A jelölőgyülések előadóit a Hazafias Népfront biztositotta.' Az előadásokban a tanácsválasztás jelentőségével és az ellenforradalom értékelésével foglalkoztak. Keveset beszéltek a tanácsok elért eredményeiről, s ha szó is esett erről, esak 1S56. októberéig visszamenőleg. Alig náhány helyen vetettek fel helyi községpolltikai problémákat. A beszámolók is tükrözték a választási -agitáció fő hiányosságát, hogy nem volt előremutató, nem tudta ismertetni a Fővárosi Tanács 6fi a kerületi tanácsok jövőbeni terveit, az ezzel kapcsolatos feladatokat és lehetőségeket. A hozzászólók zöme a jelöltek személyével foglalkozott. A gyűléseknek nem volt panasznap jellege, mint a tanácstagi beszámolóknak, bár itt is felvetették a lakáskérdést, a külső kerületek áruellátásának elégtelenségét. [OW2A008LEVÉLrtS