MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-07-15 2. öe. - 1957_VB 2/84
A nagy üzemekben viszonylag még*mindig gyenge a politikai munka, meg kellene tehát ragadni az alkalmat, hogy a szakszerve-z ét mint transzmiszió szerepeljen a dolgozók általános nevelése, politikai és gazdasági meggyőzése szempontjából. Tulajdonképpen itt jutunk el oda, hogy a szakszervezet a kommunizmus, iskolájává váljék. Ezeknek a dolgoknak a magyarázatát ugyanis a dolgozók, különösen a pártdsnkivüli dolgozók senkitől sem fogadják ugy el, mint a szakszervezettől. A távlati tervekben tehát ennek már valamilyen módon kifejezést kell adni. A 6. oldalon foglalkozik az anyag a KISZ munkájával. A d„/ pontban szereplő mondat első részével teljesen egyetértek.Súlyos hibának tartom azonban a mondat második részének puszta. felvetését is. /Bár azt hiszem a megteremtések helyett megtermékenyítést akar az anyag mondani/. A szűz földek megtermékenyítése ugyanis, mint KISZ programm Magyarországon első sorban igen komikusan hangzik, másodsorban pedig, ha a Szovjetunió gyakorlatának formai lemásolása valamiben megmutatkozott, akkor ez annak a legkiugróbb példája. Én tisztában vagyok azzal, hogy mocsárfenék, volt erdőség .stb. nálunk is kerül, amit termékennyé lehet tenni, ez azonban olyan jelentéktelen, hogy ez nem lehet KISZ probléma. Ezzel a helyi tanácsoknak, stb. kell foglalkozni.Azt a veszélyt is látom ebben, hogy a KISZ tényleges feladatai] helyett ilyen látszat feladatokra tereljük a figyelmet. Tényleges feladat, amivel az anyag is foglalkozik, a termelés, a munkaverseny, az ifjúság általános hevelése, kulturális nevelés, szórakozás, sőt esetleg szépségverseny rendezése is. Kirándulások, kiállitás- tárlatlátogatás stb. szervezése. A 9* oldalon a 3. fejezet i./ pontja a gazdasági vezetők nevelésével foglalkozik. Többek között azt mondja: ^cél az, hogy elérjük a gazdasági vezetőknél azt a szerénységet, harcosságot,' következetességet stb., mellyel 1948-ban rendelkeztek". A kérdés ilyen felvetése véleményem szerint nem helyes. Gazdasági vezetőinket ugyanis mi helytelen gazdasági mutatókkal, minden aprólékos kérdésbe való beavatkozással helytelen irányba neveltük és ennek következménye volt sok esetben a felsőbb szervek iránti bizalmatlanság, az ellenállásukból adódó nagyképűség, vagyis az anyagban is megemlitett szerénység hiány, harcosság hiány-stb. Itt tehát nem lehet az egész komplexumból kiszakitani azt a tényt, hogy a gazdasági vezetők sok esetben hibás magatartást tanüsitanak és felállitani azt a célkitűzést, hogy meg kell őket nevelni. Véleményem szerint a körülményeket, a vezetőkkel való foglalkozást és nem utolsósorban a régebben irántuk táplált bizalmatlanságot kell megváltoztatni, illetve bizalomnak felváltania ahhoz, hogy a gazdasági vezetőket megszabadítsuk a helyteleh vezetés következtében rájuk rakódott hibás magatartástól.- E mellett szükség van nevelésre is, de véleményem szerint nem lehet ezt az egész kérdést nevelésre leszükiteni. Egyébként a Budapesti Pártbizottság távlati tervével egyetértek és azt helyesnek tartom. E lvt á^si^jidvö zle tt el ?entei Károly/ Bp.1957.aug.12 . ÖftSZÁGOS LEVÉLTÁft
