MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-12-02 13. öe. - 1957_VB 13/54
-3-. Az iskolák politikai hangulatát a következő tényezők határozzák meg: első sorban, és túlzás nélkül állitható, hogy döntő mertékben a szülői házj másodsorban a tanárok nevelői munkája, példamutatása és harmad sorban a tanulók baráti körének kisebb-nagyobb mérvű'befolyása. Ami a tanárok nevolőmunkáját illeti, mindinkább az a helyzet alakul ki, hogy a többségük nem hangoztat ellenforradalmi jelszavakat, egyes esetekben tanári tekintélyük felhasználásával szervezik a KISZ-t. A tanárok kisebbik csoportja teljesen közömbös és egyáltalában nem játszik szerepet a politikai hangulat kialakításában. Az ellenséges beállitottstgu tanárok ma már burkoltan sem izgatnak a rendszer ellen és a kormány ellen, habár akadnak még néhányan, akik nyilt romboló munkát is végeznek. Ezeknek leginkább használt módszere a KISZ lejáratása. A közömbös többség, közte sok osztályfőnök is, minden munkát a KISZ-ro igyekszik háritani. Ez az eljárás a legtöbb középiskolában meg is valósul és ebből következőleg a KISZ ellenes beállítottságú tanulók azzal érvelnek, hogy a KISZ mindent maga akar kézben tartani és rossz néven veszik, ha az iskola bármilyen irányú megmozdulásánál a KISZ viszi a vezetószerepet. A KISZ nevelőhatása természetszerűleg ott érvényesül, ahol eredményes és példamutató munkát tud felmutatni. Ahol ez nem sikerült, de a vezetőség mégis erőlteti a KISZ szervezet tekintélyét-és akaratát, ott a hatás nogativ előjelű, azaz "elnémitő hatásával" tűnik ki. Az alapvető hiba ebben az esetben ott van, hogy a KISZ vezetőség nem a hangadókat nemit ja el, hanem az általuk félrevezetett tömeget sem vonja bele a munkába. Ilyenkor minden lehető vitát megfojtanak és az a hangulat alakul ki, hogy KISZ taggal nem érdemes vitába bocsátkozni. Ennek van ndhán?/ esetben indokolt alapja is: vannak olyan KTSZ tagok, még a hangadóbbak között is, akik hiányos politikai felkészültséggel, esetleg gyenge tanulók is. Az ellentábor nyilvánvalóan a legképzettebb tagjait tolja előtérbe és igy nem meglepő, ha a gyengébb tudású KISZ tagok nem is keresik szivesen a vitalehetőségeket, a meggyőzés módszereit, A munkás és paraszt származású tanulókat ezekben a vonatkozásokban szinte nem is lehet különválásztani a többi tanulóktól, mert mindkét ./.lapvet jen eltérő táborban megoszlanak. A munkás és parasztszarmazasu tanulók bizonyos hattérbeszorul^sa kizáróls.g azokban az esetekben következik be, amikor a tanuló a szülői háztól nem X4-