MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1957
1957-11-11 11. öe. - 1957_VB 11/14
/$> Hogyha a belterjességre térnek át, amely biztositja az embereknek azt a keresetet, amit a Budapest-i üzemekben keresnek, akkor szívesen fognak a szövetkezetben dolgozni, 'l'ehát van perspektívája a szövetkezeteknek, Sok múlik azon, hogy milyen a vezetés. A szövetkezetek 3 éves lépcsőzetes terv keretében akarják visszafizetni az államnak a hitelt, van azután hosszú lejáratú hitel is. Nem vesznek fel több hitelt és be van ütemezve, hogy önellátók lesznek. Van az egyik szövetkezetnek egy állattenyésztése ,amit ugy teremtettek meg, hogy nem volt hozzávaló vetésterületük, ugy vásárolták a takarmányt, az almot stb. A Miosurin tsz az egy kirakat volt, van répaszeletelőjük, de soha nem használták, ott rozsdásodik. Ha külföldiek jöttek azokat kivitték oda, megmutatták, hogy milyen szép tsz. A Dézsa tsz-nek ma már van tatermány vetésterülete, 5o holdnyi kertészetet akartak csinálni, de kevés az emberük,igy kisebbre veszik. Mi itt vagyunk Budapest tőszomszédságában, ha itt egy komoly kertészet ki tudna alakulni, akkor nagyon jó lenne. De ez nagyon vontatottan megy, vagy ember nincs, vagy támogatás nincs, de mindig hiányzik valami. Vannak továbbá Pató Pál féle emberek is, akik az idegen eszközöktől félnek, de nekik nincs pénzük. Véleményem szerint a belterjes terület növelése ez az egyetlen ut, hogy a Budapest közelében lé*ő szövetkezetek meggazdagodjanak. Persze a megfelelő támogatás szükséges. Marosán György et. •x Lényegében Budapest az egyetlen város, ahol a primőr árukon maggazdagodnak az egyénileg gazdálkodók, a kertészek. A Fővárosi Tan. Mezőgazdasági osztálya egyetért e jelentéssel ? Elegendőnek találják az 5 pontot amit javasolnak, vagy nem? Baksa et . Mi ugy Ítéljük meg a helyzetet, hogy a Budapesti szövetkezetek 1-2 kivételével szilárdan állnak a lábukon. Jó utón haladnak, hogy példamutató szövetkezetekké váljanak. A Dózsa szövetkezet 19#S-ban alakult, 1955-ig a Dózsa mérleghiánynyal zárt, a tagoknak csak azt osztott, amit az államtól kapott. De nemcsak a Dózsánál volt ez a helyzet, hanem a Budapesten lévő szövetkezetek többségénél is ez volt a helyzet. A megalakult szövetkezetekben különböző beruházásokat kellett tenni, hogy meginduljon az élet. A meglévő szögetkezetek rentábilis gazdasággá válnak 2-3 év mulva.Megvan a gazaasági bázis, takarmánybázis. A feltétel az, hogy megfelelő vezetés legyen és a pártszervezetek megerősödjenek. A jelenlegi vezetők gyengék, ahol az elnök jó, ott nincs is probléma. Én javasolnám a következőt : Legyen módja az illetékes szervnek elbírálni, hogy melyik tsz -nek kell állami segitséget adni egy mezőgazdasági szakember odaálUtasához. E g y józan szakember lelkesedésből nem megy oda. Legyen módunk odaállitani egy szakembert, akit ne gfelelően tudnánk dijazni. A tsz-re vonatkozó nyugdij rendelet nagyot fog lenditeni a tsz fejlesztés terén. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR j