MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-I/95

- 94 ­van a radikális megújulás lehetősége. Ha azonban összevetem egymással a prog­ramtervezetet és az alapszabályban előterjesztett javaslatot, azt kell mon­danom ez utóbbi számos csapdát rejt, magában hordozza a visszarendeződés le­hetőségét. Az alapszabályban előterjesztett mindkét javaslat a pártpolitikai munkaközösségé és a reformköröké is a párton belüli szabad véleménynyilvánítást fogalmazza meg a párttag jogaként. Ez valójában a szabad véleménynyilvánítás és bírálat jogánál; korlátozása, méghozzá tisztá­zatlanul történő korlátozása. A kialakulóban lévő sajtóviszonyok között ugyanis párton belüli és párton kívüli nyilvánosság csak sorrendbelileg, ügyrendben különíthető el. Egy párttagnak nem lehet két véleménye, egy a párton belülre, és egy másik a társadalom számára. Az áramlatok, a platformok léte nyilvános­ság nélkül elképzelhetetlen. Ezért a tényleges megújulásnak elengedhetetlen feltétele, hogy az alapszabály egyértelműen rögzítse, milyen etikai szabályok kell, hogy irányítsák és milyen fegyelmi előírások korlátozhatják például vá­lasztási küzdelem idején a párttagság szabad véleménynyilvánítását. Egyértel­műen szükséges az is, hogy a kongresszus elnyerje méltó helyét a párt életében. Nem elég leírni, hogy a kongresszus a párt legfelsőbb fóruma, az kell, hogy az alapszabálytervezet többi pontja ne tegyen lehetővé ezzel ellentétes gya­korlatot. A mostani tervezet a kongresszust lényeges vonatkozásban alárendeli az elnökségnek és a választmánynak. A tervezet a választási szabályok kiala­kítását, a kongresszus előkészítésének módját és a munkabizottságok működésé­nek szabályozását a választmányra és az elnökségre bízza. Ezzel lehetővé te­szi, hogy a mindenkori pártvezetés előre befolyásolja, manipulálja a kongresz­szus munkáját. A küldöttválasztás részletes szabályait és a kongresszus előtti küldöttcsoporti munka rendjét az alapszabálynak kell rögzítenie és e szabályo­zást csak a kongresszusnak legyen módja megváltoztatni. Az alapszabály-terve­zetben szerepel egy olyan megfogalmazás is, mely szerint pártunk marxista szellemű szervezet. A VII. kerületi külöttértekezleten kisebbségben maradt, de nem kevesek által támogatott véleményem szerint a Marx nevére, a marxizmus­ra való hivatkozás önmagában, hangsúlyozom önmagában semmit sem jelent. Mást jelent a marxizmus a Marxista Egységplatform számára és mást a Baloldali Al­ternatív Egyesülés értelmében. Amiben nem tudok tételesen megegyezni és amit nem tudok kifejtve a pártprogramban rögzíteni, azt nem pótolja a név és az izmus címkéje, ha mindenki másra gondol közben. A látszategységet, a mai ál­lapotot konzerválnánk, ha ideológiai pártként definiálnánk magunkat. A 9T

Next

/
Thumbnails
Contents