MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-I/178

- 177 Akkor megkérem a Reforkör képviselőjét, fejezze be, amit nem engedtünk neki az első napirendi pontnál. Tisztelt értekezlet, a Reformkör és a reform iránt elkötelezett kongresszusi képviselő társaim nevében köszönöm szépen, hogy lehetőségünk van az utolsó pontot elmondani. Azt mondja. Befejezem három perc alatt. A stopper, amikor félbeszakított pontosan az ötödik pontnál vagyis a konkrét javaslatoknál ért véget az idő. Mi tehát a teendőnk, mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi MSZMP-ben világosan kirajzolódik három markáns árnyalat, vagyis inkább irányzat. Egyiket sem akarnánk minősíteni, csak a körvonalaira utalnánk. Nem használnánk sem a jobb, sem a bal, sem a centrum fogalmát, mert ez ebben a pillanatban pontatlan volna. Egyébként a mondandónk szerkezete nagyon hasonlít a Szarvas elvtárs által elmondottakra, ezért igazán nagyon rövid^leszek. Az ABC betűit hívjuk segítségül és azt mondjuk, hogy A egység, azzal jellemezhető , hogy az MSZMP eddigi működését apró hibáktól eltekintve kielégítőnek és folytathatónak véli, úgy látja, hogy az elmúlt 40 évben a szocializmus épült, ezt kell folytatni, nincs szükség semmiféle változtatásra. A B egység az elmúlt evtizedik diktatórikus változatait létező szocializmusnak véli, súlyos hibákat és tragikus vétségeket lát, modellváltást javasolt, más nyelven szólva a megszüntetve megőrzést javasolja. A C egység, ez az, ami ennek a platformnak az egysége, úgy gondolja, hogy akár milyen nehéz is kimondani, az elmúlt évtizedek szocializmus kísérleteit nem tekinti sikeresnek, mert a szocializmus és a diktatúrát egymást kizáró fogalomnak értékelik, mivel diktatúra volt a párton belül és kívül a társadalomban is, ezért tehát a szocializmus nem lehetett valóságosan létező. Megkértek arra, is hogy;szó szerint olvassam fel a Reformkörök idevágó öt mondatát, tehát mi került válságba, nem a szocializmus van válságban, mert az elmúlt 40 év során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak, sem afelé mutató közvetlen átmenetnek, ebben az értelemben van rendszerváltásra szükség. Hogyan képzeljük el ezt a nyilvánvalóan három tagolódást föloldani. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg az MSZMP egyik és másik véglete, mondjuk, hogy az A és a C egymásA*£