MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1989

1989-09-23 9. öe. - 1989_PE 9-I/101

- ino És a történelmi igazság pedig amúgy sem szavazati arány kérdése. A " hol politizáljon a párf'kérdésre nekünk egyértelmű a válaszunk. Mindenhol, ahol elveinket ki kell fejtenünk. De a munkahelyről kivonulás sokat emlegetett kérdéséről is van véleményünk. Először is, hogy ez parancsszóra nem megy. A második: hogy minden konszolidált nyugat-európai demokráciában megvan a lehetősége a pártok munkahelyi szerveződésének is. Harmadszorra: a mai magyar ellenzék is megkezdte a bevonulást. A munkásszolidaritás néven jegyzett csoport a vezérkara az SZDSZ-re épül. A munkástanácsok az MDF-re. Az egyetemek a FIDESZ szervezetei is munkahelyi szerveződések. A szociáldemokrata pártnnak is vannak pont a mi kerületünkben is munkahelyi szerveződésének csirái. Negyedszerre pedig mi már kivonultunk. Nincs konkrét beleszólásunk a gazdaságba, megszüntettük a káderhatásköröket, rendezvényeink munkaidőn kivül vannak. Milyen párt legyen az MSZMP? Ugy gondoljuk, hogy legyen demokratikus szocializmust igénylő szocialista párt, és legyen munkáspárt. Abban az értelemben, hogy munkás az új értéket előállító fizikai, és szellemi dolgozó egyaránt. A két kézi munkás és alkotó értelmiség szövetsége a Józsefvárosban értékes hagyomány, és ezt mi szeretnénk megőrizni. Tehát küldöttcsoportunk többsége az MSZMP mellett voksolt, több érvet láttunk mellette, mint ellene, de meggyőződésünk, hogy ez azért nem alapvető kérdés, ez elbírja a kompromisszumot. Fővárosunk VIII. kerületének igen sajátos összetételénél fogva az ott tevékenykedő MSZMP aktívák különösen érzik annak a szükségét, hogy különösen majd választási programunkban fogalmazódjon meg, hogy az alapvető emberi értékeket felismerő és támogató, az egész életutat végigkísérő egészségügyi és szociálpolitikai rendszerre van szükség. Ilyen program nélkül szűkebb választóterületünkön eséllyel nem indulhatunk majd. Az a meggyőződésünk alakult ki, hogy nem mehetünk a Kongresszusra a párt szétszakításának a gondolatával. Azt támogatjuk, hogy a KOngresszus a többség álláspontját megjelenitő és gyökeresen megújult pártjához kell majd a tagságnak kialakítani a viszonyát, de a szélsőségek levállását mozgalmunkról nem tekintjük szakadásnak. És végezetül még a programtervezet fejezet címeinek gondoltuk először, de talán jelmondatoknak is jó némelyik. AÖA