MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985

1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-III/56

- 3 Szükséges lenne a társadalom különböző intézményeinek, szervezeteinek és állampolgárainak felelősségét és feladatát tisztázni a gyermekkorosztály nevelésében. A mai gyerek a "felnőtt társadalommal" szinte kizárólag szülein, illetve pedagógusain keresztül találkozik. E két kapcsolatban messze meghatározó a szülő, a pedagógus személye, a kapcsolat döntően egyirányú, a gyerekek formálását veszi célba. Kevés a gyerekek számára biztosított lehetőség önálló egyéniségük kibontakoztatásához, önálló erejük kipróbálásához, társaikkal, más felnőttekkel való együttműködés gyakorlásához. Ugyanakkor különböző közvetett csatornákon keresztül /tömegtájékoztatás, TV, társadalmi események, a mindennapi élet/ tapasztalja szocialista társadalmi gyakorlatunk összetettségét, ellentmondásosságát. A különböző hatásokat, eseményeket a gyerekek nehezen dolgozzák fel - ebben önmagukra maradnak sokszor. Az ifjúság körében tapasztalható beilleszkedési zavarok szerintem "az ifjúság előtti" - azaz a gyermekkorosztálynál keresendők. Ha a megelőző időszakban a társadalmi valóságot a különböző korosztályok csak a család és az iskola prizmáján megtört képként látják, ha a különböző társadalmi folyamatokat nem érzik valóságosan, azzal, hogy részesei, akkor megmarad a különbség a tanult és a későbbiekben másként tapasztalt világ között és a buktatókkal terhes beilleszkedési folyamatra rövid idő áll rendelkezésre, felkészületlenül éri a fiatalt. A valóságos társadalmi életben való részvétel a gyerekek számára a sikerélmény mellett a konfliktus, a kudarc lehetőségét is kinálja. Ennek ellenére sem kell a felnőtteknek korrigálni, a kudarcokat kikerülő útra vezérelni a gyerekeket. Ezzel csak gyarapitjuk a beilleszkedési problémák okát, akadályozzuk az önálló döntés képességének és vállalásának kialakulását. A konfliktusok, az ellentmondások kezelési módjára kell szerintem megtanitani, felkészíteni a gyerekeket. Mindezek alapján fontosnak tartom, hogy legyen társadalmi felelősség és munkamegosztás a gyerekekkel kapcsolatos kérdésekben, hogy a társadalom ne csak a szülőre és a pedagógusra bizza a gyerekek nevelését. A gyerekek számára legyen nyitottabb társadalmunk élete, azaz mindenütt, ahol erre lehetőség van, számitsanak a gyerekek