MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1985
1985-03-09 8. öe. - 1985_PE 8-II/344
ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának elnöki tisztét egy évig, a Szellemi Tulajdon Világszervezete közgyűlésének elnöki posztját pedig két évig töltötte be hazánk képviselője. A Magyar Népköztársaság nemzetközi együttműködésben kifejtett tevékenységének elismerését jelzi, hogy számos ENSZ-szerv, illetve szakosított szervezet választotta különböző tanácskozásai színhelyéül Magyarországot. Az elmúlt években növekedett a hazánkba látogató vezető ENSZ-tisztségviselők száma. Magyarországra látogatott és tárgyalásokat folytatott többek között: az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO), az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ENSZ Emberi Települések Központja főigazgatója, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE), az Idegenforgalmi Világszervezetnek (WTO) és a Nemzetközi Távközlési Uniónak (ITU) a főtitkára, valamint az ENSZ Szociális, Fejlesztési és Humanitárius Ügyek Központjának igazgatója. Kiemelkedő jelentőségű volt Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár 1984. évi magyarországi látogatása. 5. A NEMZETKÖZI KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS KAPCSOLATOK A Magyar Népköztársaság 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A magyar kultúra és tudomány eredményei számos újabb országba jutottak el. Kulturális értékeink, társadalmi, gazdasági és tudományos eredményeink megismertetésében fontos szerepet töltöttek be a külföldi magyar kulturális intézetek. A Berlinben, Prágában, Szófiában, Varsóban, továbbá Bécsben, Párizsban, Rómában és Üj-Delhiben már működő intézeteink mellett Helsinkiben is magyar kulturális központ létesült. Az intézetek az elmúlt öt év alatt 246 képzőművészeti és 56 dokumentációs kiállítást mutattak be, 3300 alkalommal vetítettek magyar játékfilmeket és 240 koncertet rendeztek. A szocialista országokkal folyó együttműködést tervszerűség, egyenletes fejlődés és kölcsönös gazdagodás jellemezte. Kilenc szocialista országgal öt évre, másokkal két-három évre szóló munkatervek szolgálják az államközi kulturális egyezményekben rögzített célok gyakorlati megvalósítását. Az 1984-85. tanévben 1076 magyar hallgató folytatott tanulmányokat a szocialista országok felsőoktatási intézményeiben, közülük 709-en a Szovjetunióban. Évente mintegy 1500 magyar, illetve szovjet egyetemi és főiskolai hallgató vesz részt egymás országában nyári termelési gyakorlaton. 1984-ben 296 fő szerzett diplomát a szocialista országok felsőoktatási intézményeiben. 1980-ban 41 fejlődő országgal (13 arab, 7 ázsiai, 12 fekete-afrikai, 9 latin-amerikai) tartottunk fenn kapcsolatokat államközi kulturális és tudományos egyezmények alapján. Az elmúlt ötéves időszakban az egyezményes kapcsolatok köre három újabb országgal (Kolumbia, Nicaragua és Mozambik) bővült. 25 országgal újítottuk meg a kormányközi együttműködési munkaterveket. Számszerűen csökkent, de továbbra is központi helyet foglal el a kapcsolatokban a fejlődő országok (elsősorban a szocialista orientációjú országok) hallgatóinak fogadása Magyarországon teljes egyetemi képzésre. A magyar felsőoktatási intézményekben az 1980-81. tanévben 2742, az 1984-85. tanévben 2520 külföldi hallgató tanult. A fejlődő országokból évente átlag 200 főt fogadunk aspiránsképzésre. A fejlett tőkés országok közül 1984-ben 18 országgal szabályozta együttműködésünket kormányközi egyezmény, munkaterv vagy egyéb megállapodás. További hat fejlett tőkés országgal intézményközi, alapítványi megállapodások vagy felajánlások szolgálják a kapcsolatok fejlesztését. Nyolc tőkés országgal külön műszakitudományos megállapodás segíti elő a kölcsönös érdekekre épülő együttműködést. Ausztriával - elsőként a fejlett tőkés országok közül - államközi egyezményt írtunk alá az érettségi bizonyítványok, valamint az egyetemi tanulmányok és fokozatok kölcsönös elismeréséről. Magyar szerzők könyvei 1983-ban magyar nyelven 35 országba, idegen nyelveken 55 országba jutottak el kulturális külkereskedelmünk révén. A forgalomból a Szovjetunió és más szocialista országok részesedése a legnagyobb. 1983-ban a külföldi forgalmazásra eladott magyar játékfilmek 45%-át szocialista országok, 55%-át nem szocialista országok vásárolták meg. 1980-ban 72,1983-ban 88 nemzetközi filmfesztiválon mutattak be magyar filmeket. 62 lUb
